Ugrás a tartalomhoz

Windows Server 2016

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Windows Server 2016
FejlesztőMicrosoft
Licenc
Weboldalhttps://www.microsoft.com/en-us/windows-server

A Windows Server 2016 a Microsoft Windows NT termékcsaládjának szerveroldali tagja. A Windows 10-zel párhuzamosan fejlesztett szoftver a Windows Server 2012 utódja. Az operációs rendszer és a System Center rendszer-adminisztrációs szolgáltatás első előzetes verziói 2014. október 1-jén váltak elérhetővé;[1] a végleges változatot a 2016. szeptember 26-ai Ignite konferencia keretében adták ki,[2] és 2016. október 12-én került kereskedelmi forgalomba.[3]

Satya Nadella vezérigazgató a Server és System Center termékvonalak fejlesztői csapatait összevonta. A Server és az Azure fejlesztői szorosan együttműködnek egymással.[4]

2017. március 8-án bemutatták az ARMv8-A architektúrán futó verziót. A Microsoft állítólag a Qualcomm Centriq and Cavium ThunderX2 lapkákkal való kompatibilitáson dolgozik, amely veszélyeztetné az Intel szerveroldali piaci előnyét.[5][6][7] Később kiderült, hogy a verzió csak belső használatra, az Azure-szolgáltatások teszteléséhez készült.[8]

Az első béta verzió 2014. október 1-jén jelent meg; a licenc érvényessége kezdetben 2015. április 15-e volt,[9] de később kiadtak egy eszközt, amivel ez a következő verzió megjelenéséig, májusig kitolható.[10] A 16237-es verzió a Windows Insider-résztvevők számára 2017. július 13-án vált elérhetővé.[11][12]

A szoftver végleges verzióját a 2016. szeptember 26-ai Ignite konferencián adták ki. A korábbiaktól eltérően a mennyiségi licencnél nem a processzorszálak, hanem a -magok számát veszik figyelembe.[13] A Standard és Datacenter változatoknál fizikai processzoronként minimum nyolc, szerverenként pedig minimum tizenhat magos licencet kell vásárolni. A Standard kiadás licence kettes csomagokban érhető el, amely kettő virtualizált környezet létrehozását engedélyezi. A 16 magos limit túllépésekor további licenceket kell venni.[14]

  • Az Active Directory Federation Services támogatja a nem Active Directory forrásból (LDAP-könyvtárak és SQL-adatbázisok) származó felhasználói fiókok hitelesítését[15]
  • A Windows Defender felhasználói felület nélküli verziója automatikusan telepítve van; a GUI Windows-szolgáltatásként manuálisan installálható[16]
  • OpenGL 4.4 és OpenCL 1.1, valamint a MultiPoint-szolgáltatások támogatása a távoli elérésnél[17]
  • SMB3 protokoll használata a fájlok visszaállításához; a lemezekről pillanatkép készül[18]
  • Tárhelyklónozás[19]
  • Előazonosítás webalkalmazásoknál, HTTP-ről HTTPS-re való átirányítás[20]
  • Az IIS 10-es verziója támogatja a HTTP 2.0-t[21]
  • PowerShell 5.1[22]
  • Virtualizációs tárolók[23]

Hálózati képességek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • A NAP-protokoll támogatásának eltávolítása[24]
  • DNS-irányelvek, a több hálózati csatolóval rendelkező számítógépek jobb támogatása[25][26]
  • GRE-alagutak támogatása[27]
  • IP-cím-menedzsment, a /31, /32 és /128 méretű alhálózatok támogatása[28]
  • Eszköz a fizikai és virtuális hálózati hardverek és szolgáltatások kezelésére[29]
  • Hálózati virtualizáció a Hyper-V-nél, a VXLAN támogatása[30]
  • A gördülő frissítési rendszerrel a Server 2016-ot futtató gépek a Server 2012 R2-t futtató gépeket tartalmazó számítógépfürtökhöz is hozzáadhatóak[31]
  • A végpontok közötti teljesítmény monitorozása és irányelvek létrehozása a QoS-szel
  • Új bináris adatformátumok (.vmcx és .vmrs)
  • Termékmérföldkövek támogatása
  • Kezelőszoftver a hitelesítési adatokhoz és webszolgáltatásokhoz
  • Integrációs szolgáltatások a Windows Update-en terjesztett vendég operációs rendszerekhez
  • Memória és hálózati csatolók futás közbeni hozzáadása és eltávolítása
  • Biztonságos rendszerindítás támogatása Linuxnál
  • A Connected Standby energiagazdálkodási specifikáció támogatása
  • A virtuális gépek felfüggesztése a tárhellyel való kapcsolat elvesztésekor[32]
  • A távoli memóriaeléréssel kompatibilis virtuális kapcsoló[33]

A Nano Server grafikus felület nélküli verzió, amely a 32 bites programok futtatásához szükséges WoW64-et és a Windows Installert sem tartalmazza. A bejelentkezés kezdetben csak távolról (parancssorosan vagy grafikusan) volt lehetséges,[34] azonban a Technical Preview 5-től lehetséges a helyi parancssoros belépés is. Jeffrey Snover szoftvermérnök szerint a Nano Server a teljes verzióhoz képest 93%-kal kevesebb tárhelyet igényel, 92%-kal kevesebb biztonsági riasztást adnak ki hozzá, és 80%-kal kevesebb újraindítást igényel.[35][36]

A kiadás csak a Microsoft Software Assurance előfizetőinek,[3] valamint a felhőszolgáltatások (például Azure vagy Amazon Web Services) használóinak érhető el.

A 1709-es frissítéstől kezdve a Nano Server csak virtuális tárolóba telepíthető.[37]

Az első, 6.4.9841-es verziószámot viselő béta 2014. október 1-jén vált elérhetővé.[1]

A 2015. május 4-én megjelent 10.0.10074-es verzió az alábbi újításokat tartalmazza:[38][39]

  • Grafikus felület nélküli telepítési lehetőség (Nano Server)[40][41]
  • Memória és hálózati csatoló futás közbeni módosítása virtuális gépeknél, amelyekre a számítógépfürt összeomlása nincs hatással
  • Gördülő rendszerű frissítések[40]
  • Négy helyett kettő hálózati csatoló támogatása RDMA-forgalomban a stabilitás érdekében, PacketDirect szolgáltatás 40 gigabites Ethernetnél
  • Virtuális tárolók rugalmassága, a tárolók klónozása
  • Biztonsági rétegek a gazda és vendég rendszerek között, az adminisztrációs lehetőségek szükséges mértékűre korlátozása
  • PowerShell-csomagkezelő
  • Alkalmazáson belüli OpenID- és OAuth-hitelesítés, valamint az OpenGL támogatása
  • A minimális felületű telepítési opció alapértelmezetté tétele[42]

A 2015. augusztus 29-én megjelent 10.0.10514-es verzió az alábbi funkciókat tartalmazza:[43]

  • Virtualizáció az operációs rendszer szintjén
  • Az LDAP-könyvtárakban szereplő felhasználók Active Directoryn keresztüli hitelesítése
  • Az asztali felületet is installáló telepítési opciót átnevezték; a továbbiakban nem lehetséges a minimális környezetet biztosító Server Core-ra, illetve az arról történő átállás[42]

A 2015. november 19-étől elérhető 10.0.10586-os verzió funkciói:[44]

  • DNS- és IIS-szerepek támogatása Nano Server módban, valamint PowerShell-modul a telepítési képfájlok egyszerűsítésére
  • Minden HyperV-tároló egy kis erőforrásigényű virtuális gépben fut

A 2016. április 27-én megjelent 10.0.14300-as verziójú kiadás funkciói:[45]

  • Jobb időszinkronizáció a fizikai és virtuális gépeknél is
  • Windows 10-es tárolók támogatása, jobb teljesítmény
  • A Nano Server képfájlkészítőjének átalakítása, a gazda és vendég operációs rendszer jobb elkülöníthetősége; a helyreállítási parancssor fejlesztése
  • A virtuális eszközök hálózati forgalma tükrözhető és átirányítható az Azure-hoz hasonlóan
  • A távoli hozzáféréssel az Azure SQL adatbázisok is kezelhetőek
  • A Nano Serveren a PowerShell már helyileg is futtatható
  • Védett virtuális gépek automatikus lemeztitkosítással, valamint a forgalom titkosításának támogatásával

A 2016. szeptember 26-án kiadott 10.0.14393-as verzió tartalma:

  • 180 napos kipróbálási lehetőség
  • A Start menü hibáinak javítása
  • Jobb teljesítmény
  • A Windows Store-alkalmazások eltávolítása
  • Háttér a bejelentkező képernyőn
  • Windows Hello
  • Sötét téma

Féléves funkciófrissítések

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Windows 10 őszi alkotói frissítésével megegyező, Windows Server by Microsoft nevet viselő kiadás 2017. október 17-én jelent meg.[46][47] A Microsoft Software Assurance szolgáltatásra előfizetők számára elérhető frissítés a Server Core és Nano Server változatokhoz érhető el; utóbbihoz csak virtualizációs tároló formájában.[48]

A Windows 10 2018. áprilisi frissítésével megegyező verziójú kiadás az utolsó féléves frissítés;[49] a 1809-es már a Server 2019-hez jelent meg.[50]

  1. 1 2 "Announcing availability of Windows Server Technical Preview and System Center Technical Preview" (angol nyelven). Microsoft. 2014. október 1. 2017. augusztus 2. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. március 29.
  2. ↑ Erin Chapple (2016. szeptember 26.). "Announcing the launch of Windows Server 2016" (angol nyelven). Microsoft. 2017. augusztus 21. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. március 29.
  3. 1 2 Mary Jo Foley (2016. október 12.). "Microsoft's Windows Server 2016 hits general availability" (angol nyelven). ZDnet. Hozzáférés: 2022. március 29.
  4. ↑ Andy Patrizio (2015. február 10.). "Microsoft to release next generation of Windows Server in 2016" (angol nyelven). NetworkWorld. Hozzáférés: 2022. március 29.
  5. ↑ James Vincent (2017. március 9.). "Microsoft unveils new ARM server designs, threatening Intel's dominance" (angol nyelven). The Verge. Hozzáférés: 2022. március 29.
  6. ↑ Mary Jo Foley (2017. március 8.). "Windows Server on ARM: It's happening" (angol nyelven). ZDNet. Hozzáférés: 2022. március 29.
  7. ↑ Peter Bright (2017. március 8.). "Microsoft's latest open source servers shown off with Intel, AMD, and even ARM chips" (angol nyelven). Ars Technica. Hozzáférés: 2022. március 29.
  8. ↑ Mary Jo Foley (2017. március 10.). "Microsoft's Windows Server on ARM move: More questions and answers" (angol nyelven). ZDNet. Hozzáférés: 2022. március 29.
  9. ↑ Orin Thomas (2015. április 1.). "Windows Server Technical Preview expires 15 April 2015" (angol nyelven). Windows IT Pro. 2015. április 10. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. március 29.
  10. ↑ Shreyas Gandhe (2015. április 4.). "Second tech preview of Windows Server 2016 coming next month" (angol nyelven). Neowin. 2015. április 5. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. március 29.
  11. ↑ Kurt Mackie (2017. május 11.). "Windows Server 'Insider' Testing Program Coming This Summer" (angol nyelven). Redmond Magazine. Hozzáférés: 2022. március 29.
  12. ↑ Dona Sarkar (2017. július 13.). "Announcing Windows Server Insider Preview Build 16237" (angol nyelven). Microsoft. 2017. december 3. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. március 29.
  13. ↑ Peter Bright (2015. december 4.). "Windows Server 2016 moving to per core, not per socket, licensing" (angol nyelven). Ars Technica. Hozzáférés: 2022. március 29.
  14. ↑ "Licensing" (PDF) (angol nyelven). Microsoft. 2017. 2017. október 26. dátummal az eredeti (pdf) címről archiválva. Hozzáférés: 2022. március 29.
  15. ↑ Bill Mathers – Liza Poggemeyer – John Tobin (2017. szeptember 8.). "What's new in Active Directory Federation Services for Windows Server 2016" (angol nyelven). Microsoft. 2018. február 28. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. március 29.
  16. ↑ "Windows Server Antimalware Overview for Windows Server Technical Preview" (angol nyelven). Microsoft. 2014. október 1. 2015. április 9. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. március 29.
  17. ↑ "What's New in Remote Desktop Services in the Windows Server Technical Preview" (angol nyelven). Microsoft. 2014. október 1. 2015. április 9. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. március 29.
  18. ↑ "What's New in Storage Services in Windows Server Technical Preview" (angol nyelven). Microsoft. 2014. október 1. 2015. április 9. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. március 29.
  19. ↑ "What's New in Failover Clustering in Windows Server Technical Preview" (angol nyelven). Microsoft. 2014. október 1. 2015. április 9. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. március 29.
  20. ↑ "What's New in Web Application Proxy in Windows Server Technical Preview" (angol nyelven). Microsoft. 2014. október 1. 2015. április 9. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. március 29.
  21. ↑ "HTTP/2 on IIS" (angol nyelven). Microsoft. 2022. március 21. Hozzáférés: 2022. március 29.
  22. ↑ Mark O’Shea (2016. szeptember 4.). "What's New In Windows Server 2016 Standard Edition Part 9 – Management And Automation" (angol nyelven). Microsoft. 2016. szeptember 17. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. március 29.
  23. ↑ Taylor Brown (2016. október 28.). "About Windows Containers" (angol nyelven). Microsoft. 2016. november 4. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. március 29.
  24. ↑ "What's New in DHCP in Windows Server Technical Preview" (angol nyelven). Microsoft. 2014. október 1. 2015. április 9. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. március 29.
  25. ↑ "What's New in DNS Client in Windows Server Technical Preview" (angol nyelven). Microsoft. 2014. október 1. 2015. április 9. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. március 29.
  26. ↑ "What's New in DNS Server in Windows Server Technical Preview" (angol nyelven). Microsoft. 2014. október 1. 2015. április 9. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. március 29.
  27. ↑ "GRE Tunneling in Windows Server Technical Preview" (angol nyelven). Microsoft. 2014. október 1. 2015. április 9. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. március 29.
  28. ↑ "What's New in IPAM in Windows Server Technical Preview" (angol nyelven). Microsoft. 2015. február 6. 2015. április 9. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. március 29.
  29. ↑ "Network Controller" (angol nyelven). Microsoft. 2014. december 16. 2015. április 9. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. március 29.
  30. ↑ "What's New in Hyper-V Network Virtualization in Windows Server Technical Preview" (angol nyelven). Microsoft. 2016. április 26. 2015. április 9. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. március 29.
  31. ↑ "What's New in Hyper-V in Technical Preview" (angol nyelven). Microsoft. 2014. november 12. 2015. április 9. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. március 29.
  32. ↑ "Hyper-V Aspects in Windows Server 2016" (angol nyelven). Microsoft. 2016. március 12. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. március 29.
  33. ↑ "Remote Direct Memory Access (RDMA) and Switch Embedded Teaming (SET)" (angol nyelven). Microsoft. 2015. augusztus 18. 2016. augusztus 10. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. március 29.
  34. ↑ Kriti Jindal (2016. február 9.). "Introducing Server management tools" (angol nyelven). Microsoft. Hozzáférés: 2022. március 29.
  35. ↑ Mike Neil (2015. április 8.). "Microsoft Announces New Container Technologies for the Next Generation Cloud" (angol nyelven). Microsoft. 2016. szeptember 27. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. március 29.
  36. ↑ Jeffrey Snover – Andrew Mason – Alan Black (2015. április 8.). "Microsoft Announces Nano Server for Modern Apps and Cloud" (angol nyelven). Microsoft. 2016. augusztus 19. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. március 29.
  37. ↑ "Changes to Nano Server in Windows Server Semi-Annual Channel" (angol nyelven). Microsoft. 2018. január 27. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. március 29.
  38. ↑ Sander Berkouwer (2015. május 5.). "Windows Server 2016 Technical Preview 2 now available" (angol nyelven). Dirteam. 2016. április 6. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. március 30.
  39. ↑ "What's new in Windows Server 2016 Technical Preview 2" (angol nyelven). Microsoft. 2015. május 4. 2015. május 7. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. március 30.
  40. 1 2 Neil McAllister (2015. május 4.). "Try to contain your joy: Microsoft emits Windows Server 2016 with nano-services". The Register. 2017. szeptember 11. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. március 30.
  41. ↑ "Microsoft shows off what's new in Windows Server 2016 Technical Preview 2" (angol nyelven). WinBeta. 2015. május 4. 2015. május 5. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. március 30.
  42. 1 2 "Windows Server 2016 Installation Option Changes" (angol nyelven). Microsoft. 2015. augusztus 27. 2016. november 11. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. március 30.
  43. ↑ "What's New in Windows Server 2016 Technical Preview 3" (angol nyelven). Microsoft. 2015. augusztus 15. 2015. szeptember 6. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. március 30.
  44. ↑ Kareem Anderson (2015. november 19.). "Microsoft has released Windows Server 2016 Technical Preview 4" (angol nyelven). WinBeta. 2015. november 23. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. március 30.
  45. ↑ "What's New in Windows Server 2016 Technical Preview 5" (angol nyelven). Microsoft. 2015. augusztus 18. 2016. június 3. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. március 30.
  46. ↑ "Windows Server, version 1709 available for download!" (angol nyelven). Microsoft. 2017. október 17. 2017. november 7. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. március 29.
  47. ↑ Usama Jawad (2017. szeptember 25.). "Microsoft launches Windows Server version 1709" (angol nyelven). Neowin. 2018. március 13. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. március 29.
  48. ↑ "Introducing Windows Server, version 1709" (angol nyelven). Microsoft. 2017. december 5. 2018. január 21. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. március 29.
  49. ↑ "Introducing Windows Server, version 1803" (angol nyelven). Microsoft. 2018. május 2. 2018. november 15. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. március 29.
  50. ↑ "Windows 10 and Windows Server 2019 update history" (angol nyelven). Microsoft. 2018. november 13. Hozzáférés: 2022. március 29.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Windows Server 2016 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]