Ugrás a tartalomhoz

Kopula

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az egyszerű mondat szintaxisában a kopula olyan nyelvi elem, amely az alanyt azzal a névszóval köti össze, amellyel együtt a mondat állítmányát képezi. Egyes nyelvekben, mint a magyar vagy az indoeurópai nyelvek, a kopula segédige, és a magyar grammatikákban névszói-igeinek nevezett összetett állítmányt alkot.[1][2][3][4][5]

Kopulatív igének megfelelő igenévvel a névszó a magyar grammatikák szerint összetett mondatrészt képez, pl. Jó érzés első lenni, Első lévén jutalmat kapott.[6]

Összetett mondatban az állítmány névszói részét a magyarban állítmányi mellékmondat fejtheti ki, pl. Kati volt az, akiben legjobban megbíztam,[7] egyéb nyelvekben pedig helyettesítheti: (franciául) L’essentiel est que le client soit satisfait ’A lényeg az, hogy az ügyfél elégedett legyen’.[8]

Egyes szerzők kiterjesztik a kopulatív ige fogalmát a létigére abban az esetben is, amikor az alanyt határozóhoz köti. Például Dubois 2002 szerint a (franciául) Pierre était à la maison ’Pierre otthon volt’ mondatban az ige ugyanúgy kopula, mint a Pierre est heureux ’Pierre boldog’ és a Pierre sera un ingénieur ’Pierre mérnök lesz’ mondatokban.[4] Eastwood 1994-nek ugyanaz a véleménye az angol be igéről: The conference is every year ’A konferenciát minden évben megtartják’ (szó szerint ’A konferencia van minden évben’), The hotel was quiet ’A szálloda csendes volt’.[9] Azon nyelvészek szemléletében, akik nem osztják ezt a véleményt, a létige akkor kopula, ha nincs lexikai jelentése, viszont ha van ilyen jelentése, például létezik, él, tartózkodik, történik, akkor magában képez igei állítmányt: (magyarul) A házban sok gyerek van,[1] (franciául) Il est à la campagne ’Falun van’,[10] (angolul) The conference is every year.

Egyes nyelvekben, mint az újlatin nyelvek, a kopulatív ige általában kötelező, bár egyes esetekben inkább mellőzik, de akkor is ki lehet tenni. Más nyelvekben, mint a magyar, bizonyos esetekben kötelező mellőzni, megint másokban pedig más kopulaértékű szóval helyettesíthető, például névmással, mint az arab nyelvben. Olyan nyelvek is vannak, amelyekben a kopula nem ige, hanem egy szócska (pl. a japánban), vagy toldalék (pl. a török nyelvben).

A kopulatív ige általános jellegzetességei és használata

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alaktani szempontból a kopulatív ige fejezi ki az állítmány azon grammatikai kategóriáit, amelyeket nyelvtől függően hordoz. Ezek a személy, a szám, az igeidő, az igemód, az igenévi alak, a nem, az igeszemlélet és az igejelleg.

Mondattani szempontból az ilyen ige kontextusával áll szemben azon igékkel, amelyek igei állítmányok lehetnek. A kopulatív ige megenged alapszerkezetében melléknevet, és ilyen szót vagy más olyat követel meg, amely kifejezheti az állítmány névszói részét a szóval vagy csak személyraggal kifejezett alannyal egy időben. Az állítmány névszói része lehet melléknéven kívül, nyelvtől függően főnév, számnév, névmás, igenév vagy határozószó.[5][11]

A kopulatív ige elsősorban viszonyszó. Jelentéstani szempontból vagy nincs lexikai jelentése (ilyen a létige), vagy az ilyen jelentése korlátozott (egyéb igék).[3] A lexikai jelentést főleg az állítmány névszói része hordozza. A kopula csak hozzájárul olyan viszonyok kifejezéséhez az alany és a névszói rész között, mint:

  • minősítés (melléknévvel vagy főnévvel):
(magyarul) A villamos sárga lehet, Péter tanár volt;[12]
(angolul) He has become very handsome ’(Ő hímnem) nagyon szép lett’, She is a dancer ’Ő (nőnem) táncos’;[2]
(franciául) Cette fille est charmante ’Ez a lány bájos’, Jean est professeur ’Jean tanár’;[13]
(románul) El este inteligent ’Ő (hn.) intelligens’,[5] Inelul ei este de aur ’A gyűrűje aranyból van’;[14]
(BHMSz)[15] Takav je bio ’Ilyen volt (ő hn.)’, Ja jesam vještac ’Valóban varázsló vagyok’;[16]
  • azonosítás:
(magyarul) Az lesz a te ajándékod, ami a kis dobozban van;[17]
(angolul) Jo is the leader ’Jo a főnök’;[18]
(franciául) Ce chien est Médor ’Ez a kutya Médor’;[13]
(románul) El este directorul ’Ő (hn.) az igazgató’;[5]
  • egyenértékűség:
(franciául) Partir c’est mourir un peu ’Elmenni annyi, mint kissé meghalni’;[19]
(románul) Munca înseamnă satisfacție ’A munka élvezet’;[5]
(BHMSz) Rat je danas nauka ’A háború manapság tudomány’;[16]
  • birtokviszony:
(magyarul) Én is magány és csönd gyermeke lettem (Juhász Gyula);[20]
(angolul) This book is John's ’Ez a könyv Johné’;[21]
(franciául) Ce livre est à Jean ’Ez a könyv Jeané’;[21]
(románul) Cartea este a ei ’A könyv az övé (nn.)’;[22]
(BHMSz) On je naš ’Ő (hn.) a miénk’.[16]

Igeszemléleti szempontból a kopulatív ige lehet statikus (a létige és szinonimái) vagy dinamikus (pl. a lesz ige és szinonimái).[5]

Stilisztikai szempontból a kopulatív ige olyan explicit metafora létrehozásához járul hozzá, amely névszói-igei állítmányos mondat szerkezetén alapszik,[23] pl. Láng volt az élet (Pinczési Judit).[24]

Kopulatívoknak tekintett igék

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fő kopulatív ige a létige. Egyes nyelvészek csak ezt nevezik kopulatívnak, de egyéb olyan igéket is számba vesznek, amelyek névszói-igei állítmány részei lehetnek.[25] Az utóbbiak között egyesek félkopulatívoknak nevezik a létigén kívülieket, mivel teljesen vagy részben megtartják lexikai jelentésüket, és hozzájárulnak az állítmány teljes jelentéséhez, szemben a létigével, amelynek kopulaként nincs lexikai jelentése.[26][27][28]

A magyar grammatikákban kopulatív igéknek számítanak az alábbiak:

  • van: Te okos vagy;[1]
  • lesz: Jó mérnök lett belőle;[29]
  • marad: Élete végéig becsületes maradt;[1]
  • múlik (csak a napos, hetes, hónapos, éves melléknévvel kapcsolatban): Elmúltam húszéves.[1]

Az itt említett más nyelvek grammatikáiban is kopulatívoknak számítanak ezek megfelelői, a múlik igén kívül. Nyelvészek nézetétől függően több-kevesebb egyéb igét is kopulatívnak tekintenek, például:

(angolul) She feels angry ’Dühösnek érzi magát’;[3]
(franciául) La médecine s’était montrée impuissante ’Az orvostudomány tehetetlennek mutatkozott’;[30]
(románul) Răzvan părea voinic și curajos ’Răzvan erősnek és bátornak tűnt’;[31]
(BHMSz) Ne pravi se lud ’Ne tettesd magad bolondnak!’[28]

A kopula sajátosságai néhány nyelvben

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A magyarban

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A magyar nyelvben van kötelező kopulaelhagyás, mégpedig a van ige kijelentő mód jelen idő harmadik személyben hagyandó el. Az uráli nyelvekben általában gyakori az ún. névszói állítmány,[32] ahogyan egyes szerzők nevezik,[1] miközben mások szerint ez zérókopulás névszói-igei állítmány. Példák: A varjú énekesmadár, Még zöld a cseresznye, A mi focistáink nagyon gyorsak, Ez már nekem is sok, Mi az ott? Minden más esetben, azaz amikor a van ige egyéb alakjai vagy a többi kopulatív ige akármelyik alakja szükséges, a kopula testes, pl. Tegnap óta lázas vagy, Jók legyetek a kiránduláson!,[33] Látom, egészen tiszta lettél, Ő mindig határozott marad, Az öcsém nyáron múlik húszéves. Kivételesen megjelenik a van kopula kijelentő mód jelen idő harmadik személyben, ha nyomatékosított: Van ő olyan bátor, hogy bemenjen az oroszlán barlangjába.[34]

A magyarban a van ige két olyan származékkal rendelkezik, amelyek szintén kopulák, és egyes összetett mondatrészek alkotásának segédszavai, pl. János orvos volta sokaknak hihetetlen volt (összetett alany), a feladatról való gondolkodás (összetett jelző).[34]

Újlatin nyelvekben

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ezekben a nyelvekben a kopulatív ige általában kötelező, de vannak olyan esetek, amikor inkább elhagyják, bár ekkor is kitehető.

A franciában

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A francia nyelvben gyakran hagyják el a kopulatív igét felkiáltó mondatban, pl. Délicieux, vos gâteaux ! (← Ils sont délicieux, vos gâteaux) ’Nagyon finomak a (maga) süteményei!’, Drôle de type ! ’Furcsa egy alak!’, Magnifique ! ’Csodálatos!’, Imbécile ! ’Hülye (vagy)!’ Előfordul az elhagyás bizonyos kijelentő mondatokban is, pl. À vous la parole ’Öné a szó’.[35]

Összetett mondatban előfordul a kopula hiánya, amikor:

A románban

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A román nyelvben el lehet hagyni a kopulát, főleg ismétlését kerülendő, például párbeszédben (– Era trist? – Trist. ’– Szomorú volt? – Szomorú.’) és mellérendelt mondatban: El era vesel, iar ea tristă ’A fiú vidám volt, a lány meg szomorú’ (szó szerint ’Ő (hn.)…, ő (nn.) meg…).[22]

Gyakran hagyják el a kopulát ún. ’minősítő névszói’ mondatban:[39]

Vorba lungă sărăcia omului (szó szerint ’Hosszú beszéd az ember szegénysége’) (közmondás);
El savant?! ’Tudós ő?!’;
Bine că ai venit ’Jó, hogy eljöttél’;
Bucuroși de oaspeți? (szó szerint ’Örvendezők a vendégektől?’ – köszöntés vendégségbe érkezéskor).

Mint a franciában, ebben a nyelvben is hiányozhat a kopula felkiáltó mondatban (pl. Năprasnic ger! ’Szörnyű egy fagy!’),[40] valamint megengedő mellékmondatban: Deși sărac, e optimist ’Bár szegény, mégis optimista’.[41]

A spanyolban

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A spanyol nyelv egyik sajátossága az, hogy két vannak megfelelő igéje van. Mindkettő kopulaként is használatos.[42]

Az egyik a ser ige. Általában akkor használják, amikor az azonosítás vagy a minősítés állandónak tekintett:

  • főnévvel: Soy arquitecto ’Építész vagyok’;
  • főnévi igenévvel: Eso es sufrir ’Ez szenvedés’ (szó szerint ’Ez szenvedni’);
  • mellékmondattal: La dificultad es que no tenemos dinero ’A nehézség az, hogy nincs pénzünk’;
  • olyan melléknévvel, amely az alany velejáró tulajdonságát fejezi ki: Este libro es triste ’Ez a könyv szomorú’.

Az estar ige többnyire melléknévvel használt, amikor:

  • ideiglenes vagy ilyennek tekintett tulajdonságot fejez ki: La sopa está caliente ’A leves forró’, Está muy optimista ’(Ő) nagyon optimista’;
  • a beszélő beleérti saját szubjektivitását a tulajdonság kijelentésekor: Elena está muy guapa ’Elena nagyon szép (szerintem)’.

Az oroszban

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az orosz nyelv sajátossága más szláv nyelvekhez viszonyítva az, hogy már nincsenek meg benne a létige alakjai kijelentő mód jelen időben, kivéve az egyes szám harmadik személyű alakot, de ezt sem használják kopulaként, ezért a kopula zéró kijelentő mód jelen időben, pl. Она сегодня нарядная (Ona szevodnya narjadnaja) ’(Ő nn.) ma elegáns’. Azonban a létige összes többi alakja megvan és használatos kopulaként is: Он был начальником (On bil nacsalnyikom) ’(Ő hn.) főnök volt / Ő volt a főnök’, Маша будет нарядная (Masa bugyet narjadnaja) ’Masa elegáns lesz’, Будь весёлой! (Bugy veszjoloj!) ’Légy vidám (nn.)!’, будучи больным (buducsi boljnim) ’beteg lévén’. E különböző helyzetekben a névszói rész két különböző esetben áll: kopula nélkül és jövő időben alanyesetű, de múlt időben és határozói igenévként eszközhatározói esetű.[43]

A modern héberben

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A héber nyelvben hasonló a helyzet az oroszbelivel a létige használatát tekintve. Kijelentő mód jelen időben hiányzik (pl. yoram ayef ’Jorám fáradt’), de a kopula az alanynak megfelelő személyes névmás is lehet: sarah šelanu hi ayefa ’A mi Sáránk fáradt’ [szó szerint ’Sára miénk ő (nn.) fáradt (nn.)’]. A személyes névmás általában főnévvel kívánt: yoram hu rav ’Jorám rabbi’ [szó szerint ’Jorám ő (hn.) rabbi’].[44] A kopula mutató névmás is lehet élettelent megnevező főnévvel, amikor az alany határozatlan: iton eḥad zeh me‘at me’od dapim ’Egy újság annyi, mint nagyon kevés lap’ [szó szerint ’Újság egy ez (hn.) kevés nagyon lapok’].[45] A kopulatív létige jelen van a többi alakban: hu haya ketzat lo na‘im ’(Ő hn.) kissé ellenszenves volt’,[46] hu yihye gavoah mišear eḥav ’(Ő hn.) magasabb lesz a fivéreinél’.[47]

Az arabban

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az arab nyelvben is zéró a kopula jelen idejű állító mondatban, a névszói rész pedig alanyesetű, pl. al-Tariiq-u Tawiil-un ’Az út hosszú’, ’anti Sadiiqat-ii ’A barátnőm vagy’ [szó szerint ’Te (nn.) barátnőm’]. Az arabban is használható kopulaként jelen időben személyes névmás: al-muhimm-u huwa l-‘iamal-u ’A munka a fontos’ [szó szerint ’A fontos ő (hn.) a munka’]. Ilyen mondat tagadása a „nincs” jelentésű igével történik, amely mindig a mondat elején helyezkedik el, és ekkor a névszói rész tárgyesetű: lays-a xabiir-an ’Nem szakértő’. Múlt és jövő időben a „lenni” jelentésű ige használatos ugyancsak a mondat elején, és ekkor is tárgyesetű a névszói rész: kaan-a l-Tariiq-u Tawiil-an ’Az út hosszú volt’, sa-ta-kuun-u zawjat-ii Tabiibat-an ’A feleségem orvosnő lesz’.[48]

A japánban

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A japán nyelvben a melléknév és a főnév magában is képezheti az állítmányt a fesztelen nyelvi regiszterben, például:[49]

Watashi wa Kyoto no shusshin ’Kiotói vagyok’ (szó szerint ’Én TOPIK Kiotó JELZŐ származási hely’);[50]
Minako wa kawaii ’Minako csinos’.

A szokásos regiszterben ilyen semleges mondatok végére a da szócska kerül, amelyet a nyelvészek általában kopulaként értelmeznek, bár nem ugyanolyan értékű, mint például az angolban a be kopulatív ige: Watashi wa Kyoto no shusshin da. Ha a beszélő egyben az udvariasságát is kifejezi, a da szócskát a desu szócskával helyettesíti: Watashi wa Kyoto no shusshin desu.

A törökben

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A török nyelvben is jelen időben és olyan mondatban, amelyben nincs igeszemlélet- vagy modalitásjelzés, egyes szám harmadik személyben nincs kopula sem, pl. Necla öğretmen ’Necla tanár’.[51] Többes szám 3. személyben is bizonyos esetekben hiányzik a kopula: Öğretmenler ’(Ők) tanárok’, hangsúllyal az utolsó előtti szótagon, miközben hangsúlyos utolsó szótaggal egyszerűen többes számú főnévről van szó.[52] Egyéb esetekben a kopula szerepét toldalékok töltik be, amelyeknek idő, mód stb. szerinti alakjaik vannak. Ezekhez adnak hozzá egyéb toldalékokat, és végül a személyragot, amely egyes szám 3. személyben zéró: Necla öğretmendi ’Necla tanár volt’, Biraz yorgundum ’Kicsit fáradt voltam’ (szó szerint ’Kicsit fáradt-MÚLT IDEJŰ KOPULA-E/1 RAGJA’),[51] Öğrenciydiler ’Diákok voltak’ (szó szerint ’Diák-MÚLT IDEJŰ KOPULA-T/3 RAGJA’).[52]

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. 1 2 3 4 5 6 MNyK 2007, 367–370. o.
  2. 1 2 Bussmann 1998, p. 257.
  3. 1 2 3 Crystal 2008, p. 116.
  4. 1 2 Dubois 2002, p. 121–122.
  5. 1 2 3 4 5 6 Bidu-Vrănceanu 1997, p. 139.
  6. ↑ MNyK 2007, 243. o.
  7. ↑ MNyK 2007, 448. o.
  8. ↑ Kalmbach 2013, 675. o.
  9. ↑ Eastwood 1994, 6. o.
  10. ↑ Grevisse – Goosse 2007, 391. o.
  11. ↑ Bidu-Vrănceanu 1997, 536. o.
  12. ↑ Szende – Kassai 2007, 382–385. o.
  13. 1 2 Dubois 2002, 238. o.
  14. ↑ Avram 1997, 67. o.
  15. ↑ Bosnyák, horvát, montenegrói és szerb nyelv.
  16. 1 2 3 Barić 1997, 401–403. (horvát grammatika).
  17. ↑ Erdős 2001, F. Az összetett mondat oldal.
  18. ↑ Crystal 2008, 171–172. o.
  19. ↑ Grevisse – Goosse 2007, 463. o.
  20. ↑ P. Lakatos 2006, 102. o.
  21. 1 2 Dubois 2002, 373. o.
  22. 1 2 Avram 1997, 332–333. o.
  23. ↑ Bidu-Vrănceanu 1997, 290. o.
  24. ↑ Szathmári 2008, Metafora szócikk.
  25. ↑ Grevisse – Goosse 2007, 261. o., nyelvészek megnevezése nélkül.
  26. ↑ Dubois 2002, 389. o.
  27. ↑ Bidu-Vrănceanu 1997, 438. o.
  28. 1 2 Čirgić 2010, 261. o. (montenegrói grammatika).
  29. ↑ Erdős 2001, 4. Az igei csoport[halott link] oldal.
  30. ↑ Grevisse – Goosse 2007, 264. o.
  31. ↑ Coteanu 1982, 163. o.
  32. ↑ Sipőcz 2006, 222. o.
  33. ↑ MGr 2000, 400. o.
  34. 1 2 MGr 2000, 254–256. o.
  35. ↑ Grevisse – Goosse 2007, 515–516.
  36. ↑ Grevisse – Goosse 2007, 1430. o.
  37. ↑ Grevisse – Goosse 2007, 1463.
  38. ↑ Grevisse – Goosse 2007, 224. o.
  39. ↑ Avram 1997, 319.
  40. ↑ Bidu-Vrănceanu 1997, 326.
  41. ↑ Bidu-Vrănceanu 1997, 124. o.
  42. ↑ Kattán-Ibarra – Pountain 2003, 103–106.
  43. ↑ Timberlake 2004, 281–282. o.
  44. ↑ Glinert 2005, 3–4. o.
  45. ↑ Glinert 1989, 173. o.
  46. ↑ Glinert 1989, 157. o.
  47. ↑ Glinert 1989, 148. o.
  48. ↑ Ryding 2005, 59–63. o.
  49. ↑ Kusutani 2006, 11–120. o. nyomán szerkesztett szakasz
  50. ↑ A wa szócska a mondat topikjaként jelöli meg az őt megelőző szót, a no szócska pedig az őt megelőző szó jelzői funkcióját.
  51. 1 2 Göksel – Kerslake 2005, 110–111. o.
  52. 1 2 Göksel – Kerslake 2005, 81–82. o.

Források

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • (angolul) Action Verbs and Linking Verbs (Cselekvést kifejező igék és kopulatív igék). 1997-present by English Works! („Az angol működik!” program 1997-es ajándéka). A washingtoni Gallaudet Egyetem Angol nyelvoktatás- és írásközpontja. 2002. április 28.-i frissítés (Hozzáférés: 2020. szeptember 18.)

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kopula&oldid=29316641”