Ugrás a tartalomhoz

Bill Gates

Hivatkozások szerkesztése
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bill Gates
Bill Gates 2021-ben
Bill Gates 2021-ben
Született1955. október 28. (70 éves)[1][2][3][4][5]
Seattle[6]
Állampolgárságaamerikai[7]
Nemzetiségeamerikai
HázastársaMelinda Gates (h. 1994–2021)
Gyermekeihárom gyermek:
  • Jennifer Katherine Gates
  • Phoebe Adele Gates
  • Rory John Gates
SzüleiMary Maxwell Gates
William H. Gates
Foglalkozása
Tisztségevezérigazgató (1975. április – 2000. január, Microsoft)
Iskolái
Kitüntetései
Lista
  • National Medal of Technology and Innovation (1992)[8]
  • Distinguished Fellow of the British Computer Society (1994)[9]
  • Financial Times Person of the Year (1994)[10]
  • American Library Association Honorary Membership (1998)[11]
  • honorary doctor of Stockholm University (2002)[12]
  • honorary doctor of Royal Institute of Technology (2002. február 7.)[13][14]
  • a Brit Birodalom Rendjének lovagparancsnoka (2005. március 2.)[15][16]
  • Grand Cross of the Order of Prince Henry (2006. január 31.)[17][18][19]
  • Románia Csillaga érdemrend parancsnoka (2007)[20][21]
  • a Harvard Egyetem díszdoktora (2007)[22][23]
  • a Csinghua Egyetem díszdoktora (2007)[24]
  • Azték Sas Mexikói Érdemrend (2007. március 20.)[25][26]
  • Honorary Doctor at Karolinska Institutet (2008. január 23.)[27][28]
  • Érdemérem (2009. október 12.)[29]
  • J. William Fulbright Prize (2010, Melinda Gates)[30]
  • Silver Buffalo Award (2010)[31]
  • United Nations Population Award (2010, Melinda Gates)[32]
  • Bower Award for Business Leadership (2010)[33]
  • Lasker-Bloomberg Public Service Award (2013, Melinda Gates)[34]
  • NAS Public Welfare Medal (Melinda Gates, 2013)[35]
  • Bambi-díj (2013. november 14., Melinda Gates)[36]
  • Padma Bushan (2015, Melinda Gates)[37]
  • Elnöki Szabadság-érdemrend (Melinda Gates, 2016, Barack Obama)[38]
  • a francia Becsületrend parancsnoka (2017. április 21.)[39]
  • Grand Cordon of the Order of the Rising Sun (2020)[40]
  • Bintang Jasa Utama (2025. szeptember 24.)[41]
Magassága177 cm[42]
Bill Gates aláírása
Bill Gates aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Bill Gates témájú médiaállományokat.

Bill Gates (hivatalos nevén William Henry Gates III; KBE) (Seattle, 1955. október 28.[43] –) amerikai üzletember, szoftverfejlesztő, feltaláló, filantróp, a világ negyedik leggazdagabb embere.[44] Vagyonát 2013-ban körülbelül 72 milliárd dollárra, 2018-ban 97,4 milliárd dollárra becsülték, 1987 óta szerepel a Forbes magazin világ leggazdagabb embereit felvonultató listáján.[45][46]

A Microsoft cég alapítójaként és tulajdonosaként Bill Gates fontos szerepet játszott a 20. század végén felvirágzó mikroszámítógép-ipar történetében, olyan széles körben elterjedt szoftverek fűződnek a nevéhez, mint az MS-DOS vagy a Microsoft Windows. A cég vezérigazgatói posztjáról 2000-ben, az elnöki pozícióról 2014-ben köszönt le,[47] tanácsadóként tevékenykedik a cég jelenlegi igazgatója, Satya Nadella mellett.[48] Gates idejét leginkább a feleségével, Melinda Gates-szel létrehozott jótékonysági alapítványának szenteli.[49]

Fiatalkora

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Édesapja, William Henry Gates, Sr. bankelnök, édesanyja, Mary Maxwell Gates, a First Interstate Bank elnökségi tagja. Angol, német, skót-ír származású.[50][51] Két testvére van, nővére, Kristiane 1954 januárjában, húga, Libby 1964 júniusában született. Fiatalon családjával rendszeresen jártak protestáns gyülekezetekbe.[52][53] Gates énekelt a kórusban, részt vett a cserkészmozgalomban is, de egyik elfoglaltság sem kötötte le.[54][55]

Szülei sikeres üzletemberek voltak, s mindez egyfajta példaképet jelentett az ifjú Gatesnek. Későbbi pályája szempontjából meghatározó, hogy általános iskolai tanulmányai kezdetekor szülei a Lakeside magániskolába íratták, mivel az iskola az elsők között vezette be – 1968 nyarán – a számítástechnikai képzést. Saját számítógépek vásárlása helyett gépidőt béreltek a General Electrictől, a képzés keretében a tanulók megismerkedhettek a PDP–10 miniszámítógéppel. Gates már nyolcadikos korában programozni tanult, BASIC nyelven, amely tevékenységet lenyűgözőnek találta. Első programja egy amőbajáték volt. A játékot futtató számítógépnek nem volt képernyője, az eredményeket nyomtatóra küldte, lassú volt és nagy, de a fiatal Gatest lenyűgözte a tény, hogy ő, aki még hosszú ideig nem ihat alkoholt vagy vezethet autót, utasításokat adhat egy hatalmas gépnek, és az végrehajtja őket.[56] Akkoriban ismerkedett meg Paul Allennel, a Microsoft későbbi társalapítójával, aki iskolatársa volt, és osztoztak a számítástechnika iránti elkötelezettségben.[57]

Az iskolai gépidő korlátozott volt, így Gates és programozás iránt érdeklődő iskolai barátai más megoldás után kutatva újabb lehetőséget találtak a Computer Center Corporation (CCC) nevű cégnél. A vállalkozás a PDP–10 szoftverét tesztelte a DEC részére, gépidőért cserébe. A munkának köszönhetően Gates magas szinten elsajátította a programozást. A CCC csődje után dolgoztak az ISI-nél (Information Science Inc.), szintén szoftverfejlesztési területen: bérszámfejtő programot írtak. Később iskolájuk megbízást adott nekik órarendkészítő szoftver programozására.[57]

Gates egyetemi tanulmányait a Harvard Egyetemen kezdte meg, matematika szakon, 1974-ben, itt ismerkedett meg Steve Ballmerrel, a Microsoft egyik későbbi vezérigazgatójával. Tanulmányai nem kötötték le, 1976-ban a halasztás mellett döntött. Később sem szerzett diplomát.[58][59]

Első vállalkozása

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Altair 8800

Gates első vállalkozása a Paul Allennel közösen alapított Traf-O-Data, amely a seattle-i utakon végzett forgalommérés adatait dolgozta fel mikroszámítógép segítségével. 1973 őszén több ezer dollárt kerestek a statisztikák segítségével, de nem sokkal később kénytelenek voltak felfüggeszteni ezt a tevékenységet, mivel annak állami konkurenciája akadt.[57]

1975-ben az Altair elnevezésű új mikroszámítógép keltette fel az érdeklődésüket. A MITS termékét a Popular Electronics című folyóirat hirdette, mint az első házilag összeállítható PC-t. Gates és Allen felkereste Ed Robertset, a MITS főnökét egy együttműködési ajánlattal: az Intel 8080-as processzorral működő géphez kifejlesztenének egy BASIC-et. A megállapodás megkötéséhez 1975 júliusában új céget alapítottak, melynek a Micro-Soft[60] nevet adták, a „micro” mint mikroszámítógép, és a „soft”, mint szoftver szavak egymáshoz illesztésével. A cégnek 60%-ban Gates lett a tulajdonosa, a BASIC szerzőjeként.[61][62]

A Microsoftnál

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

BASIC

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Az Altair BASIC szalagja

Az Altairra kidolgozott BASIC fordítóprogramot és értelmezőt Gates sorra értékesítette a mikroinformatikai piacon próbálkozó számtalan kisebb-nagyobb konstruktőr számára: A Microsoft BASIC-je került az Apple első gépére, a Tandy és a Commodore gépekre is.[59][63]

Eleinte Gates és Allen az Altair gyártójával szoros együttműködésben fejlesztette a nyelvet. Az Altair minősége azonban sok kívánnivalót hagyott maga után, sok volt a hibás példány. Az elégedetlen felhasználók között felütötte a fejét a szoftverkalózkodás, egymás között kezdték másolni a BASIC-et. Gates itt nézett először szembe ezzel a jelenséggel, amely ellen szenvedélyes hangú levélben kelt ki az Altair információs bulletinjében, 1976 februárjában.[64] A levél felháborodást szült, amelyet később békülékenyebb hangú levélben igyekezett elsimítani, de továbbra is határozottan kiállt a szoftverkalózkodás ellen.[59]

A MITS-et Ed Roberts nem sokkal később eladta a kaliforniai Pertec vállalatnak. Az új tulajdonos úgy vélte, a BASIC-et a Microsoft nem értékesíthetné más konstruktőrök számára. A peres eljárásban a Microsoftnak adtak igazat.[63]

MS-DOS

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1977-ben megjelent az Apple II. Ez idő tájt kezdett kitisztulni a mikroinformatikai piac, a számos kisebb-nagyobb sikerrel próbálkozó amatőr konstruktőr helyét apránként átvették a nagyobb és tőkeerős cégek. Megszületett az első standardizáltság irányába törekvő operációs rendszer, a Digital Research által fejlesztett és értékesített CP/M, amely felváltotta a korábban konstruktőrönként különböző felületeket. A Microsoft és a Digital Research gyakorlatilag felosztották egymás között a piacot: a Microsoft a nyelvek piacán volt domináns, míg a Digital Research az operációs rendszerek értékesítésével ért el szép eredményeket.[63]

Az IBM, az amerikai számítástechnikai óriáscég egészen 1981-ig nem készített mikroszámítógépet, korábban nem vették komolyan a trendet. A legnagyobb titokban fogtak hozzá saját konstrukciójuk kialakításához. Amikor operációs rendszert kezdtek keresni tervezett termékükhöz, megfordultak a Digital Researchnél is, de a tárgyalások megakadtak. Az IBM végül Gates cégét bízta meg a rendszer elkészítésével. A szerződést 1980. november 6-án írták alá, ennek keretében a Microsoft a BASIC-et, a Fortrant és az MS-DOS névre keresztelt operációs rendszert szállította az óriáscég számára. Az MS-DOS alapjául a QDOS névre keresztelt, Seattle Computer Producttól vásárolt felhasználói rendszer szolgált. A QDOS a „Quick and Dirty Operating System” rövidítése, a program egy gyorsan összedobált rendszer volt, Tim Patterson készítette, Paul Allen régi ismerőse.[65][66]

Az IBM gépét és vele az MS-DOS-t nem fogadta osztatlan lelkesedés: a gép drága volt, az operációs rendszer pedig nem jobb, mint az akkor uralkodó CP/M. Az MS-DOS-t alacsony árral és körutakkal igyekeztek népszerűsíteni, nagy sikerrel: 1984 végére a piac 80%-át birtokolta a Future Computer felmérése szerint. Ebben szerepet játszott az, hogy az MS-DOS fejlődött (eszközmeghajtókat, hierarchikus fájlrendszert kapott), és az IBM PC nyílt architektúrája: más konstruktőrök is készíthettek az IBM-nél olcsóbb, de azzal kompatibilis gépeket. Különösen a nyílt architektúra miatt az MS-DOS gyorsan terjedt, sokan kezdtek szoftvert fejleszteni rá.[67]

Multiplan

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Korai Multiplan lemez

Az Apple II esetében komoly vonzerőt jelentett a rajta futó VisiCalc nevű táblázatkezelő rendszer. Egy becslés szerint 25 ezer példányt kizárólag emiatt vásároltak meg. A program fejlesztője, a Software Arts más konstruktőrök számítógépeire is adaptálta a szoftvert, de nem kezelték prioritással az IBM gépét. Gates elhatározta, hogy a Microsoftnak is készíteni kell egy táblázatkezelő rendszert, mert ez az a rendszer, amely képes a PC-t nagy tömegek számára ellenállhatatlanná tenni. A projekt először az „Electronic Paper”, később pedig a Multiplan nevet kapta. Ekkor került a céghez Charles Simonyi. A magyar származású szoftverfejlesztő 1981. február 6-án lépett be a Microsofthoz, és első feladatául a Multiplan létrehozásában való részvételt kapta. Simonyi fő szószólója volt a menüs-ablakos felhasználói felületnek.[68]

A Multiplant 1982 augusztusában dobták piacra, először Apple II-re. A rendszer nem volt képes megszorongatni a VisiCalcot, inkább Európában terjesztették sikeresen. Bár a VisiCalc fejlesztői nem vették komolyan piaci pozíciójuk megőrzését, a Multiplan ennek ellenére sem lett igazán sikeres az Egyesült Államokban. Az 1983. január 26-án megjelent Lotus 1-2-3 nevű táblázatkezelő rendszer viszont óriási sikerrel debütált. Gates kísérletet tett a Lotus megvételére, de az üzlet kudarcba fulladt. 1984-ben a Lotus megelőzte árbevétel szempontjából a Microsoftot: 157 millió dolláros bevételre tettek szert, szemben a Microsoft 125 milliójával. A Multiplan Európában ugyan roppant sikeres lett (Franciaországban a személyi számítógépeken 90%-án Multiplant használtak), de az Egyesült Államokban Gates elvesztette a csatát.[68]

A Multiplan sikertelenségét látva a Gates új táblázatkezelő rendszeren kezdett dolgozni, ez lett később a Microsoft Excel.

Word

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szövegszerkesztők piacán az első vetélytárs a WordStar(wd) fejlesztője, a MicroPro volt. Bár a Microsoft Word első verziója, amely az első személyi számítógépekre tervezett, egérrel is kezelhető szövegszerkesztő volt, a megjelenése (1983. november 15.) utáni első hónapban tisztes, 18 ezres példányszámban fogyott, a WordStart nem volt képes megszorongatni. A Word 2.0 esetében Gates már ragaszkodott hozzá, hogy a szövegszerkesztő támogassa az akkoriban terjedő lézernyomtatókat, és hogy az általa előállított dokumentumok nyomdai minőségűek legyenek, igyekezett kialakítani a konkurenciától megkülönböztető tudást. Ezzel az 1985 februárjában kiadott változattal sem sikerült az áttörés. A WordStar fejlesztője ugyan elkövetett egy hibát – kiadott egy olyan új verziót a szövegszerkesztőből (WordStar 2000), amely nem volt kompatibilis az előző változattal –, de a piacon keletkező rést nem a Wordnek, hanem a WordPerfectnek sikerült betöltenie. A Microsoft Word a Multiplanhez hasonlóan Európában sikeres volt. A 3.0 jelzésű változat, amely 1986-ban jelent meg, az amerikai szoftverpiacon ugyan kedvező fogadtatásban részesült, az ötödik helyre került, de az elsőséget ezúttal sem sikerült Gatesnek megszereznie.[69]

��rdekesség, hogy a szövegszerkesztő programok esetében szinte megismétlődtek a Multiplannel történtek: a meggyengülő vetélytárs helyett nem a Microsoft, hanem egy másik, új versenyző szerezte meg az elsőbbséget. A Multiplannel ellentétben a Word a windowsos időkben is megmaradt a Microsoft kínálatában, a vállalat fő szövegszerkesztő alkalmazását tartósan ezen a néven forgalmazza.

A grafikus interfész forradalma

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A grafikus interfész ötletének eredete a '60-as évekig nyúlik vissza, de sokáig laboratóriumokban, a nagyközönségtől elzártan maradt a koncepció. Az Apple alapító-tulajdonosának, Steve Jobsnak felkeltette az érdeklődését a Xerox PARC kutatólaboratóriumban folyó munka, illetve számítógépük, a Xerox Star, és az Apple elkezdett dolgozni a grafikus interfészen. Az Apple és a Microsoft ebben az időben szoros partneri viszonyban álltak, a Microsoft különféle szoftvereket fejlesztett a konstruktőr számára. A kapcsolatnak köszönhetően Gates tudomást szerzett a megvalósítási fázisba lépett tervről. Ő maga is elkötelezettje volt a grafikus felületnek, rendelkezett is egy Xerox Star géppel. Steve Jobs előrelátóan olyan megállapodást kötött a Microsofttal, amelyben ki kellett jelenteniük, hogy 1983 decemberéig nem szállítanak grafikus felhasználói felületet az MS-DOS-hoz.[70]

Gates elhatározta, hogy az MS-DOS-hoz is kifejleszt egy grafikus képernyőt, ez lett a későbbi Windows. Amint ez Jobs tudomására jutott, lopással és ipari kémkedéssel vádolta meg Gatest, de akkor még sikerült elsimítani a konfliktust, mivel a Windows még csak ötlet szintjén létezett. 1984. január 23-án bemutatták a Macintosht, amely óriási sikert aratott. A bemutatón Gates is részt vett, és kifejezte szándékát minél több Microsoft alkalmazás Macintoshra történő adaptálására.[70]

Windows

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1983. november 10-én a New York-i Plaza Hotelben a Microsoft hivatalosan is bejelentette következő generációs operációs rendszerét IBM-kompatibilis rendszerekre. Az új rendszer a korábbi terveknek megfelelően grafikus felhasználói felületet kap, továbbá multitask, azaz egyszerre több feladatot is elláthat. 1984 áprilisára az üzletekben lesz – ígérte cége nevében Bill Gates. Végül a Windows 1.0 majdnem két év késéssel, 1985. november 20-án jelent meg az üzletek polcain. Bill eredetileg „Interface Managernek” akarta nevezni az új rendszert, a Microsoft (illetve akkor még Micro-Soft) marketingese, Rowland Hanson azonban előállt a „Windows” névvel, és meggyőzte főnökét.

Nem sokkal a bejelentés után Gates az első – még csak bemutatásra alkalmas – változattal meglátogatta az IBM-et: a korábbi sikeres MS-DOS együttműködés után abban bízott, hogy az IBM újra az ő rendszerüket fogja választani. Az IBM azonban ekkor már belső fejlesztésben dolgozott egy új operációs rendszeren, a Top View-n. Ez 1985-ben meg is jelent, DOS-alapon működött, de nem lett sikeres. Időközben megjelent az Apple első GUI-ra épülő modellje, a Lisa, valamint 1983-ban a világ első, IBM-kompatibilis PC-ken is működő grafikus felhasználó felületet nyújtó operációs rendszere, a VisiCorp által kifejlesztett VisiOn. 1985-ben megjelent a Digital Research által kifejlesztett GEM (Graphics Environment Manager), valamint a Commodore által kifejlesztett Amiga Workbench (ami az Amiga számítógépek beépített, GUI-s rendszere volt).

Amikor kétéves csúszással megjelent a Windows, komoly versenytársak voltak a piacon. Gates felismerte, hogy operációs rendszert nem fog venni senki, ha nincs hozzá szoftver, így azután a Windows 1.0-ra érkezett az Aldus PageMaker 1.0, a Microsoft Excel és további programok, például a már korábban megjelent, és MS-DOS alapú változattal is rendelkező Microsoft Word szövegszerkesztő. A Multiplanból végül nem készült Windows alapú változat, funkcióit kiváltotta az Excel. A Windows 1.0-nak tehát a szoftvertámogatottságnak köszönhetően sikerült megkapaszkodni a piacon, versenytársai pedig megmaradtak szűk területeken.

Trösztellenes perek a Microsoft ellen

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magánélet

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Bill és Melinda Gates 2009 júniusában

Házassága

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felesége Melinda Gates, akitől 3 gyermeke született; Jennifer, Rory és Phoebe. 1994-ben házasodtak össze. Melinda Gates (leánykori nevén: Melinda French) Dallasban született, gazdasági és informatikai diplomát szerzett a Duke Egyetemen. 1987-ben kezdett dolgozni a Microsoftnál, itt ismerkedett meg Gatesszel. Hét év ismeretség után házasodtak össze, Melinda nem volt biztos abban, hogy a cégét kitartóan minden más elé helyező cégvezetővel ki tudja alakítani azt a fajta életet, amely szolid, visszahúzódó természetéhez illeszkedett volna. Az esküvőt követően kilépett a cégtől, három gyermekük nevelésére fordította idejét. Nagy szerepe volt abban, hogy Bill Gates figyelme a jótékonykodás felé fordult.[71] 2021 májusában a Twitteren jelentették be, hogy az alapítványt közösen folytatják, de már nem egy párként.[72]

Bill Gates háza

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Bill Gates háza

Bill Gates háza egy 4600 m2 területű telken helyezkedik el, értéke 2007-ben pontosan 53 392 200 dollár volt, ebből a telek értéke 9 122 200 dollár. A ház úgynevezett Pacific Lodge stílusban épült. Címe: 1835 73rd Ave NE, Medina, WA 98039.

A házba érkező látogatók belépéskor egy mikrocsipet kapnak, amelyen rögzíthetik személyes „igényeiket” – ezek után a ház bármelyik helyiségébe érve az elektronika a látogató igényeihez igazítja a hőmérsékletet, a zenét, vagy akár a falon függő elektronikus festmények megjelenítőit. A ház intelligens épület, amelyet egy speciális Windows NT vezérel.

A házat James Cutler (James Cutler Architects) tervezte, alapszíne piros. A benne található speciális, számítógép-vezérelt ajtók darabja 4000 dollárba került. A házban van könyvtár, egy víz alatti zenerendszerrel ellátott medence és egy saját mozi is.[73]

Jótékonysági tevékenysége

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bill Gates és felesége, Melinda 2000-ben hozta létre a Bill és Melinda Gates alapítványt. Gates korábban is támogatott különféle seattle-i jótékonysági szervezeteket, iskolákat, a Harvard Egyetem Számítástechnika tanszékét, de az alapítvány létrehozása után ez a tevékenység nagyobb méreteket öltött. Az eleinte számítástechnikai irányultságú tervek (interneten elérhető nyilvános könyvtárak létrehozása) után a házaspár figyelme a szegény gyerekek támogatása és az orvosi célú kutatások felé fordult. Célul tűzték ki a gyermekhalandóság csökkentését, valamint az Egyesült Államokban beindítottak egy lakhatási programot hajléktalan családok számára.[74]

2003-ban Indiában AIDS-ellenes kutatásokat támogatott az alapítvány, illetve malária-ellenes vakcinák kifejlesztésére fordítottak 258 millió dollárt. E két betegség ellen a szervezet ezt követően is kitartóan küzdött.[74]

2006-ban az alapítvány három alappillérre helyezte tevékenységét, melyek a globális egészségügy, a globális fejlődés, illetve az Egyesült Államokban tapasztalható munkanélküliség csökkentése új munkahelyek teremtésével. Warren Buffett ebben az évben bejelentette, hogy 20 éves távlatban 30 milliárd dollárral szándékozik támogatni az alapítványt. Később a házaspár más vagyonos családokat is jótékonykodásra buzdított.[74][75] Az alapítvány projektjei az évek során folyamatosan bővültek a fenntartható mezőgazdasági fejlődés, a természeti katasztrófák elleni gyors reagálás, az éhínség leküzdése, a gyermekbénulás elleni harc, védőoltások és más hasonló témákkal, mely projektek elsősorban a fejlődő világ országaira fókuszáltak. Bill Gates 2012-ig 28 milliárd dollárt költött jótékonyságra. 2008-ban felhagyott a Microsoft-beli napi munkával, hogy minél több időt tudjon jótékonysági tevékenységére fordítani.[74][76]

Egyéb befektetései

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vagyonát a befektetőcége, a Cascade Investment kezeli. Bill Gates világszerte több nagyobb cégbe fektetett be pénzt, több olyanba is, mely teljesen távol áll a számítástechnikától. Többek között részesedése van a Kanadai Államvasutakban, a FEMSA-ban, amely a legnagyobb latin-amerikai sörgyár és egyben a világ legnagyobb Coca-Cola-palackozója is, a Four Seasons luxusszállodaláncban, az amerikai John Deere traktorgyárban és a mexikói Televisa médiabirodalomban, illetve a Newport News hajógyárban.[77]

Befektetőként Gates komoly érdeklődést mutat a biotechnológia iránt, első ilyen befektetését az ICOS-ban eszközölte 2001-ben.[78][79][80]

Elismerések és kritikák

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lovagi címe

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bill Gates 2005. március 2-án lovagi címet kapott II. Erzsébet brit királynőtől, elsősorban jótékonysági tevékenységének elismeréseként. Mivel nem birodalmi alattvaló, nevében a Sir előtag helyett a KBE utótagot használhatja (Knight Commander of the Order of the British Empire). Az elismerésre az Egyesült Királyság akkori pénzügyminisztere, Gordon Brown terjesztette fel.[81][82][83]

Bambi-díj (2013)[84] A díjat a Bill & Melinda Gates Alapítvány kapta.

Botrányok és kérdőjelek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bill Gates megítélése az elmúlt években jelentősen átalakult, ahogy a technológiai zseniből filantróppá vált üzletember egyre több, személyét és tevékenységét érintő botrányba keveredett. Az újabb kori botrányok hatására megítélése megosztottabb, mint korábban. Ilyen volt az Epstein-botrány, ahol Gates elismerte, hogy korábban találkozott Jeffrey Epsteinnel, amit utólag hibának nevezett. A találkozók ténye és a kapcsolat jellege komoly kérdéseket vetett fel megítélésével kapcsolatban. De válása és magánéletének részletei is kellemetlen mellékzöngékkel teliek voltak, Melinda French Gatesszel való válása nyilvánosságra hozott részleteket a magánéletéből, amelyek negatívan befolyásolhatták megítélését, ideértve a Microsoftnál tanúsított korábbi viselkedését is. Aztán a koronavírus-járvány és összeesküvés-elméletek terén is vannak gondok: a COVID-19 járvány alatt Gates a vakcinák és a közegészségügy egyik vezető hangjává vált, ami miatt számos összeesküvés-elmélet céltáblája lett. Bár sokan támogatták munkáját, mások kételkedtek szándékaiban. Bár Gates a klímaváltozás elleni küzdelem szószólója, de befektetései és javaslatai olykor bírálatok kereszttüzébe kerültek, miközben mások szerint fontos szerepet játszik a megoldások keresésében. Elmondható összességében, hogy újabban Bill Gates megítélése ma már nem egységesen pozitív: a filantróp tevékenysége mellett a botrányok és összeesküvés-elméletek jelentősen hozzájárultak egy komplexebb, de a múltbelinél kritikusabb kép kialakulásához.[85][86]

Alakja a populáris kultúrában

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bill Gates világszerte hírnévre tett szert. Ismertsége és a személyével szembeni gyakori ellenszenv miatt több filmben és játékprogramban is felbukkant már, többször álnéven, a későbbi pereskedések és felelősségre vonás elkerülése végett.

  • XBill – Linuxon futó számítógépes játék, ahol több Bill nevű szemüveges karakter próbálja a pályán lévő számítógépeken a Linuxot egy másik operációs rendszerre cserélni.[87]
  • South Park – Nagyobb, hosszabb és vágatlan – Miután a katonaságnál lévő Windows 98 lefagy, Bill Gatest teszik felelőssé ezért, majd a helyszínen fejbe is lövik.[88]
  • A szilíciumvölgy kalózai – A film Bill Gates, Steve Ballmer és Steve Jobs életét mutatja be.[89]
  • Bízd a hackerre! – A filmben szereplő Tim Robbinsot néhányan Steve Jobshoz, az Apple alapítójához, míg mások Bill Gateshez, a Microsoft alapítójához hasonlítják, viszont a filmben szereplő számítógépeken Linuxra emlékeztető rendszerek vannak.
  • Futurama – Fry a távoli jövőben megvásárolja Bill Gates csontvázát.
  • Az Agymenők című sorozat 11. évadjának 18. epizódjában is feltűnik önmagát alakítva.[90]

Könyvei magyarul

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Üzlet @ gondolat sebességével – Működik a digitális idegrendszer, közreműködő: Collins Hemingway, fordítás: Bart Dániel és Gauder Márk, Geopen, Budapest, 1999
  • Janet Lowe: Bill Gates mondja – Gondolatok a világ legnagyobb vállalkozójától, fordítás: Gyárfás Vera, Athenaeum, Budapest, 1999
  • Hogyan kerüljük el a klímakatasztrófát?, fordítás: Kepes János, Libri, Budapest, 2021, ISBN 978-963-433-737-9
  • Forráskód – A kezdetek, fordítás: Tolvaj Zoltán, Corvina Kiadó, 2025, ISBN 9789631371093

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. ↑ Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2014. április 9.
  2. ↑ "Internet Movie Database". Internet Movie Database (angol nyelven).
  3. ↑ "SNAC" (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
  4. ↑ "ISFDB" (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
  5. ↑ "Brockhaus Enzyklopädie". Brockhaus (német nyelven). F.A. Brockhaus.
  6. ↑ Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2014. december 10.
  7. ↑ "#2 Bill Gates". Hozzáférés: 2018. július 23.
  8. ↑ "Bill Gates". National Science and Technology Medals Foundation.
  9. ↑ "Roll of Distinguished Fellows". British Computer Society.
  10. ↑ "ig.ft.com/sites/person-of-the-year/". Hozzáférés: 2023. február 20.
  11. ↑ "web.archive.org/web/20240217093730/https://www.ala.org/awardsgrants/awards/176/all_years". Hozzáférés: 2024. február 17.
  12. ↑ "www.spiegel.de/lebenundlernen/uni/bill-gates-in-harvard-lametta-fuer-den-verlorenen-sohn-a-487470.html". Hozzáférés: 2023. február 20.
  13. ↑ "Bill Gates, Craig Venter och David King hedersdoktorer vid KTH". Royal Institute of Technology. 2002. január 16.
  14. ↑ "MICROSOFTS BILL GATES BLEV HEDERSDOKTOR VID KTH Hoppade av plugget - blev svensk doktor". 2002. február 8.
  15. ↑ "Queen grants Knighthood to Bill Gates". 2005. március 2.
  16. ↑ "Knighthood for Microsoft's Gates". 2005. március 2.
  17. ↑ "Ordens Honoríficas Portuguesas".
  18. ↑ "Bill Gates "honrado" com distinção da Presidência portuguesa". 2006. január 31.
  19. ↑ "US CEO of the Microsoft Corporation Bill..." Getty Images.
  20. ↑ "DECRET nr.75 din 31 ianuarie 2007privind conferirea Ordinului naţional Steaua României în grad de Comandor".
  21. ↑ "Bill Gates a ales Romania". 2007. február 1.
  22. ↑ "Honoris Causa". Harvard Magazine (angol nyelven). Cambridge. 2007. ISSN 0095-2427.
  23. ↑ Adario Strange (2007. június 7.). "Harvard Dropout Bill Gates Receives Honorary Degree". Wired (angol nyelven). San Francisco: Condé Nast. ISSN 1059-1028.
  24. ↑ "名誉博士学位批准、授予名单（截至2008年12月）" (kínai nyelven). Ministry of Education of the People's Republic of China. Hozzáférés: 2019. április 11.
  25. ↑ "Microsoft Chairman Bill Gates, left, receives the "Aztec Eagle"".
  26. ↑ "Recibe Bill Gates Orden Mexicana del Aguila Azteca". 2007. március 21.
  27. ↑ "Karolinska gör Bill Gates till hedersdoktor". 2007. április 20.
  28. ↑ "Bill Gates hedersdoktor på KI". 2008. január 24.
  29. ↑ "Par Atzinības krusta piešķiršanu un apbalvošanu ar goda zīmi". 2009. október 12.
  30. ↑ "Gates' Recognized for Pioneering Philanthropy Dedicated to Solving Problemsthat Impede Human Development". Fulbright Association. 2010. október 14.
  31. ↑ "www.bbc.com/news/11310420". Hozzáférés: 2023. február 19.
  32. ↑ "United Nations Population Award Presented to Bill and Melinda Gates, Asian Parliamentarians". United Nations Population Fund. 2010. június 3.
  33. ↑ "Franklin Institute website" (angol nyelven). Hozzáférés: 2023. február 19.
  34. ↑ "2013 Lasker~Bloomberg Public Service Award: Advancing global health through enlightened philanthropy". Lasker Foundation.
  35. ↑ "Bill and Melinda Gates to Receive Public Welfare Medal – Academy's Most Prestigious Award". Nemzeti Tudományos Akadémia (USA). 2013. január 23.
  36. ↑ "rp-online.de/panorama/fernsehen/bill-gates-bekommt-bambi-auszeichnung_aid-14424731". Hozzáférés: 2023. február 20.
  37. ↑ "Bill and Melinda Gates get Padma Bhushan". 2015. január 25.
  38. ↑ "President Obama Names Recipients of the Presidential Medal of Freedom". Fehér Ház. 2016. november 16.
  39. ↑ "Bill et Melinda Gates: une médaille pour le cœur". 2017. április 29.
  40. ↑ "web.archive.org/web/20220805221613/https://www.seattle.us.emb-japan.go.jp/itpr_en/00_000752_00001.html".
  41. ↑ "www.cnbcindonesia.com/tech/20250924082337-37-669668/bill-gates-dapat-bintang-jasa-prabowo-antarkan-langsung-ke-new-york".
  42. ↑ "Internet Movie Database". Internet Movie Database (angol nyelven). Hozzáférés: 2021. január 9.
  43. ↑ Manes, Stephen (1994). Gates: How Microsoft's Mogul Reinvented an Industry and Made Himself The Richest Man in America. Touchstone. ISBN 0671880748.
  44. ↑ "Real Time Billionaires". Forbes (angol nyelven). Hozzáférés: 2021. január 23.
  45. ↑ Index.hu: Így keresett Bill Gates tízmilliárd dollárt
  46. ↑ Bill Gates Retakes World’s Richest Title From Carlos Slim
  47. ↑ "Bill Gates lemondott a Microsoft vezérigazgatói posztjáról". 2015. szeptember 24. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2015. szeptember 3.
  48. ↑ "Hivatalos: Satya Nadella a Microsoft új igazgatója". www.origo.hu. Hozzáférés: 2015. szeptember 3.
  49. ↑ "Bill Gates: Ez a baj a kapitalizmussal". www.index.hu. 2013. március 17. Hozzáférés: 2015. szeptember 3.
  50. ↑ "Ancestry of Bill Gates". Wargs. Hozzáférés: 2010. június 9.{{cite web}}: CS1 karbantartás: elavult archiválási szolgáltatás (link)
  51. ↑ "Scottish Americans". Alba West. 2007. szeptember 16. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2009. április 29.
  52. ↑ Lesinski, Jeanne M (2008. szeptember 1.). Bill Gates: Entrepreneur and Philanthropist. Twenty First Century Books. ISBN 978-1-58013-570-2. Hozzáférés: 2011. március 10.. The Gates family regularly went to services at the University Congregational Church.
  53. ↑ Lowe, Janet (2001. január 5.). Bill Gates Speaks: Insight from the World's Greatest Entrepreneur. Wiley. ISBN 978-0-471-40169-8. Hozzáférés: 2011. március 10.. The Gates family attended the University Congregational Church, where the Reverend Dale Turner was pastor.
  54. ↑ Ichbiah, Daniel (1996). "A tehetséges gyerek.". Bill Gates és a Microsoft regénye. ford. Pető Katalin (2. kiadás ed.). K.u.K. Kiadó.
  55. ↑ Berkowitz, Edward D (2006). Something Happened: A Political and Cultural Overview of the Seventies. Columbia University Press. ISBN 978-0-231-12494-2. Hozzáférés: 2011. március 10.. Bill Gates was a member of the baby boom, born in 1955 into an upper-middle-class family near Seattle." He attended the Congregational Church, participated in the Boy Scouts, and went to a fancy private school.
  56. ↑ Gates, Bill (1996). The Road Ahead. Penguin Books. ISBN 0-14-026040-4.
  57. 1 2 3 Ichbiah, Daniel (1996). "A Lakeside-tól a Harvardig.". Bill Gates és a Microsoft regénye. ford. Pető Katalin (2. kiadás ed.). K.u.K. Kiadó.
  58. ↑ "Top 10 College Dropouts". Time. 2010. május 10. Hozzáférés: 2015. szeptember 3.
  59. 1 2 3 Ichbiah, Daniel (1996). "A Microsoft születése.". Bill Gates és a Microsoft regénye. ford. Pető Katalin (2. kiadás ed.). K.u.K. Kiadó.
  60. ↑ A cégnévből lassan elkopott a kötőjel, de számos korai marketinganyagon látható.
  61. ↑ Vámosi Gergő (2010. április 3.). "Elhunyt a mikroszámítógép atyja". Origo. 2015. szeptember 24. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2015. szeptember 3.
  62. ↑ Ichbiah, Daniel (1996). "Az Altair.". Bill Gates és a Microsoft regénye. ford. Pető Katalin (2. kiadás ed.). K.u.K. Kiadó.
  63. 1 2 3 Ichbiah, Daniel (1996). "A BASIC-ügy.". Bill Gates és a Microsoft regénye. ford. Pető Katalin (2. kiadás ed.). K.u.K. Kiadó.
  64. ↑ Bill Gates (1976. február 3.). "An Open Letter to Hobbyists" (PDF). Hozzáférés: 2015. szeptember 3.
  65. ↑ Ichbiah, Daniel (1996). "Az IBM legszokatlanabb terve.". Bill Gates és a Microsoft regénye. ford. Pető Katalin (2. kiadás ed.). K.u.K. Kiadó.
  66. ↑ Ichbiah, Daniel (1996). "Az MS-DOS szaunája.". Bill Gates és a Microsoft regénye. ford. Pető Katalin (2. kiadás ed.). K.u.K. Kiadó.
  67. ↑ Ichbiah, Daniel (1996). "A Big Blue kölyke.". Bill Gates és a Microsoft regénye. ford. Pető Katalin (2. kiadás ed.). K.u.K. Kiadó.
  68. 1 2 Ichbiah, Daniel (1996). "Az ellenállhatatlan felhasználási lehetőség.". Bill Gates és a Microsoft regénye. ford. Pető Katalin (2. kiadás ed.). K.u.K. Kiadó.
  69. ↑ Ichbiah, Daniel (1996). "Az irodalmi Word.". Bill Gates és a Microsoft regénye. ford. Pető Katalin (2. kiadás ed.). K.u.K. Kiadó.
  70. 1 2 Ichbiah, Daniel (1996). "A Macintosh-forradalom.". Bill Gates és a Microsoft regénye. ford. Pető Katalin (2. kiadás ed.). K.u.K. Kiadó.
  71. ↑ Mártonffy Zsuzsa (2012. november 22.). "Egy nem hétköznapi nő". Figyelő. 2016. március 5. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2015. szeptember 3.
  72. ↑ "Bill és Melinda Gates válnak". portfolio.hu. 2021-05-00. Hozzáférés: 2021-05-03. {{cite web}}: Check date values in: |date= (súgó)
  73. ↑ "Bill Gates - amit csak kevesen tudnak róla". Techline.hu. 2007. október 13. 2007. december 17. dátummal az eredeti címről archiválva.
  74. 1 2 3 4 Mercz Klára (2013. június 28.). "A világ legnagyobb adományozói 1. – Bill Gates". TőzsdeFórum. 2015. szeptember 11. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2015. szeptember 3.
  75. ↑ "Adományozásra tanítja a gazdagokat Bill Gates". Piac és Profit. 2014. augusztus 4. Hozzáférés: 2015. szeptember 3.
  76. ↑ "Bill Gates utolsó munkanapja". Origo.hu. 2008. június 27. Hozzáférés: 2015. szeptember 3.
  77. ↑ "Így keresett Bill Gates tízmilliárd dollárt". Index.hu. 2013. szeptember 18. Hozzáférés: 2015. szeptember 3.
  78. ↑ David Shook (2001. június 13.). "Bill Gates's Other Passion". Bloomberg Business. Hozzáférés: 2015. október 3.
  79. ↑ Matthew Herper (2015. március 5.). "Bill And Melinda Gates Foundation Makes Its Largest Ever Equity Investment In A Biotech Company". Forbes. Hozzáférés: 2015. október 3.
  80. ↑ Lesinski, Jeanne M. (2008). Bill Gates: Entrepreneur and Philanthropist. Lerner Pub Group. ISBN 978-1580135702.
  81. ↑ "Bill Gates, a lovag". Erdélyi Napló. 2005. március 8. 2015. szeptember 24. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2015. szeptember 6.
  82. ↑ "Lovagi címet kap Bill Gates". Origo.hu. 2004. január 25.
  83. ↑ "Lovaggá ütötték Bill Gatest". IT Café. 2005. március 3.
  84. ↑ "Preisträger Suche" (német nyelven). bambi.de. 2017. augusztus 24. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2016. december 19.
  85. ↑ Hetek (2025. november 15.). "Bill Gates: A klímaváltozás kamu, oltásokat és élelmet kell adni minden embernek". Hozzáférés: 2026. március 25. {{cite journal}}: Cite journal requires |journal= (súgó)
  86. ↑ "Epstein-botrány: Bill Gates felelősséget vállalt, és elismerte, két orosz nővel volt viszonya". 24.hu. 2026. február 25. Hozzáférés: 2026. március 25.
  87. ↑ Az XBill hivatalos oldala
  88. ↑ South Park - Bill Gates. YouTube
  89. ↑ Port.hu - A szílíciumvölgy kalózai
  90. ↑ Hauschel Tamás (2018. február 21.). "Bill Gates benne lesz az Agymenőkben". player.hu. Hozzáférés: 2020. február 4.

Források

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bill_Gates&oldid=29374886”