|
A Macintosh megalkot�sa
Az Apple II sz�m�t�g�p volt a v�llalat els� fej�stehene, amely fialta, fialta �s csak fialta a p�nzt. Ebb�l a p�nzb�l ind�tott h�rom projectet az Apple. Az els� volt az Apple III, amely er�sen sikertelen volt. A m�sodik volt a legend�s Lisa, amely teljesen m�s lett, mint aminek tervezt�k, de els�k�nt kapott grafikus fel�letet - az eg�r, a men�sor, az ikonok, a kuka mind mind a Lis�ban mutatkozott be. A harmadik projekt c�lja a Mac megalkot�sa volt. Steve Jobs �s a Macintosh �sszeforrt, szinte mindenki �gy tudja, hogy Jobs alkotta meg a Macet. H�t nem. S�t, a Mac projektet egy id�ben meg is akarta sz�ntetni.
Szerencs�nkre - �s az �v�re is - ez nem siker�lt neki. A Mac val�di sz�l�je egy�bk�nt a kor�bbi t�rt�netekben m�r felbukkant Jeffrey Frank Raskin professzor volt, �t Jefk�nt szok�s eml�teni. Miel�tt 1978 elej�n Apple alkalmazott� lett volna, Jef m�r dolgozott a c�gnek, � �rta az Apple II Integer Basic r�sz�t. Bel�p�sekor 34 �ves volt, � lett az Apple 31. dolgoz�ja. Egy �vvel a bel�p�se ut�n a c�g vezet�je, Mike Markkula (� aff�le business angelk�nt ker�lt a c�gbe, azaz kock�zati t�kebefektet�k�nt m�k�d�tt) r�b�zta az Annie project ir�ny�t�s�t, a c�l egy j�t�kkonzol kifejleszt�se volt - Jobs ekkor a Lisa sz�let�se k�r�l b�b�skodott. A Lisa egyre dr�g�bb g�pp� lett, a viszonylag olcs� Apple II ut�da nem l�tszott a fejleszt�sekb�l el�bukkanni
RASKIN �LMA
"Sz�nd�kosan �rtam el a nevet. Az almafajt�nak McIntosh a neve, ezt ferd�tettem el. �gy nem keveredhett�nk jogi vit�ba a McIntosh Laboratory-val, amely hifi dolgokat gy�rt. Az egyetlen gond az es�kab�ttal lehetett volna, de az n�ma maradt" - besz�lte el Raskin a n�vv�laszt�s igaz t�rt�net�t. (Az es�kab�t angolul ugyan�gy hangzik, mint a g�pn�v.) Az azonos ejt�sb�l azonban �gy is gond lett. A Macintosh sz� v�djegyez�s�t azonban elutas�totta az illet�kes amerikai hivatal - az azonos hangz�s miatt. Jobs ekkor levelet �rt a McIntosh tulajdonos�nak �s vezet�j�nek, aki a lev�l nyom�n fel is kereste az Apple-t. A k�t vezet� meg is egyezett, de a McIntosh jogi k�pvisel�je javaslata miatt az alku m�g sem j�tt l�tre. �gy az Apple a MAC r�vid�t�st szabadalmaztatta, amely hivatalosan a Mouse-Activeted Computer (eg�r-vez�relt sz�m�t�g�p), nem hivatalosan a Meaningless Acronym Computer (semmitmond�-bet�sz� sz�m�t�g�p) r�vid�t�se volt.
1986-ban az Apple-nek siker�lt lev�deni a Macintosh nevet is. Hivatalosan senki sem tudja, hogy mennyi p�nzt fizetett az Apple a McIntoshnak, a pletyk�k sz�zezer doll�rr�l sz�lnak, de ezt az �sszeget a McIntosh �gyv�dje nevets�gesen alacsonynak tartotta.
"Elmondtam Mike-nak, hogy a j�t�kkonzol egy�ltal�n nem az, ami foglalkoztatn� a fant�zi�mat - eml�kezett vissza a kezdetekre Jef. Amir�l �lmodoztam, azt Macintoshnak neveztem. Olyan g�pr�l gondolkodtam, amelyet a felhaszn�l� szempontjai szerint alak�tunk ki, ez az �tlet akkor fel sem mer�lt a hardver-fejleszt�k k�z�tt." Markkula meghallgatta Jefet, majd arra k�rte, hogy �lmait elhagyva sz�lljon le a f�ldre �s dolgozzon a kiadott feladaton.
M�jus folyam�n a sz�fogad� munkat�rs leskiccelte az utca ember�nek (person in the street - pits) sz�nt g�p alap�tlet�t. Ez �les ellent�tben �llt a folyamatosan fejlesztett Apple II �sszetetts�g�vel - nem is sz�lva az Apple III �s a Lisa terveir�l. Az Apple II slotjai - b�v�t� k�rtya-helyei - remek �tletnek bizonyultak, csak a v�ltoz� modulok miatt egyre nehezebb volt minden Apple II v�ltozattal egy�ttm�k�d� k�rtya �s szoftver megalkot�sa.
"Az Apple II �sszetetts�ge vezetett arra, hogy olyan g�pet tervezzek, amelynek a belsej�t a felhaszn�l� soha meg nem l�tja, nincsenek b�v�t�helyek - persze k�ls� b�v�t�s lehets�ges. Hasonl�an voltam a mem�ri�val is, ha minden Mac azonos mennyis�g� mem�ri�t tartalmaz, akkor az �sszes program futtathat� az �sszes Macen. Minden lehets�ges perif�ri�t a g�pbe terveztem be�p�teni, a kijelz�t, a billenty�zetet, a merevlemezt �s a nyomtat�t is. �gy a felhaszn�l� egy teljes rendszert kap, mi viszont k�zben tarthatjuk a karakteres �s grafikus megjelen�st." - hangzott Jef Mac-vallom�sa.
A j�v�be l�t�an �gy v�lte Jef, hogy az emberek annyira megszeretik a Macet, hogy magukkal akarj�k vinni a munkahelyr�l haza, �gy a hordozhat�s�g is fontos szempont volt - ezt seg�tette a mindent egy h�zba tervez� elk�pzel�s is. A g�p s�ly�t kilenc kil�ban maxim�lta, �gy v�lte, hogy ebbe belef�r k�t �ra munk�t lehet�v� tev� akkumul�tor is. A g�p technikai adatai k�zt szerepelt 8 bites processzor, 64kB RAM, soros port, modem, nyomtat�, 4-5 inches kijelz� bitmapes grafik�val (azaz nem karakteres monitor) �s egy 200kB-os 51/4 inches floppy meghajt�.
A ROM-ban (csak olvashat� mem�ri�ban) helyt kapott volna egy Basic �s egy Forth �rtelmez� program is - akkoriban ezek annyira egyszer�ek voltak, hogy m�g k�zik�nyvet sem sz�ntak mell�j�k. Raskin elk�pzel�se szerint minden funkci� grafikus megjelen�st kapott volna - a sz�vegszerkeszt�, a napt�r, az �ra, a rajzol�-program.
A programok el� p�r szab�lyt �ll�tott. "A Kalkul�tor legyen �pp �gy haszn�lhat� billenty�zetr�l, mint a sz�vegbevitel." Az oper�ci�s rendszer helyett pedig egyfajta parancssoros rendszerben gondolkodott (teljesen felhaszn�l�ra szabott oper�ci�s rendszer).
Ha az eddig elmondottakb�l neh�z lenne r�ismerni a mai Macekre - vagy ak�r a 9-es oprendszerre -, annak az az oka, hogy az alapkoncepci� is sz�mos v�ltoz�son esett �t, mire az els� Mac megjelent. �s azut�n sem �llt meg a fejl�d�s.
Raskin a g�pnek az Apple V (�t�dik) nevet sz�nta, �gy v�lte, 1981. szeptember�ben m�r a boltokban lehet az 500 doll�ros masina, amelynek �ra m�sf�l �v m�lva 300 doll�rra ereszkedhetne. Jobs - ahogy a bevezet�ben eml�tett�k - nem szimpatiz�lt az �tlettel. "Jobs gy�l�lte az �tletem, rohang�lt a c�gn�l, �s azt ord�totta: Nem! Nem! Ez nem t�rt�nhet meg! Ez nem m�k�d� k�pes!" - id�zi fel Jobs hozz��ll�s�t Raskin. "Jobs az igazgat�s�gi �l�seken is ott tett keresztbe a Mac projektnek, ahol tudott. �m amint felismerte, hogy a dolog m�gis m�k�d�k�pes, hogy megval�s�that�, azonnal megpr�b�lt az �l�re �llni. (v�. Ha nem tudod legy�zni, legal�bb ir�ny�tsd!) Az els� k�t �vben � volt a projekt legf�bb ellenz�je, azt hangoztatta, ez a legnagyobb baroms�g, amit a f�ld�n eddig kital�ltak, a g�p eladhatatlan lesz. Amikor viszont �gy d�nt�tt, mag�hoz ragadja a projekt vezet�s�t, mindj�rt � lett az �tlet sz�l�atyja." - hangzik Raskin, khm, visszaeml�kez�se. Ak�rhogy is, 1979-ben az igazgat�s�g az ellenkez� Jobs ellen�ben megszavazta Raskin vezet�s�vel a kutat�s elind�t�s�t.
Az els� �tletb�rz�k, agymen�sek sor�n hamar kider�lt, hogy az �sszes meg�lmodott dolgot nem lehet 500 doll�r�rt egy h�zba belepakolni, �gy a g�p ir�ny�ra 1000 doll�rra emelkedett. "Nem volt k�ts�ges, hogy m�g t�bb mem�ri�t szeretn�nk, gyorsabb processzorra v�gyunk, nagyobb h�tt�rt�r kell, de mindezekr�l lemondtunk a hordozhat�s�g �s az �r korl�toz�sa miatt" - avat be a technikai alkudoz�s rejtelmeibe Jef.
A Mac csapatot Jef alkotta egymaga, am�g r�gi pajt�sa, a t�rt�net�nk kor�bbi fejezet�ben m�r akt�v szerepet j�tsz� Bill Atkinson fel nem h�vta a figyelm�t egy �gyes kez� szerviz technikusra, Burrell Calver Smithre. "Ez a pasi �sszerakja a te �lommasin�d" - mondta Atkinson, �s �gy is lett. Smith egy Motorola 6809E processzorra, kibelezett Apple II alaplapra �s t�v�re megalkotta a Mac protot�pusa deszkamodellj�t. � lett a Mac csapat m�sodik tagja.
K�s�bb m�sok is csatlakoztak a csapathoz, k�zt�k az alap�t� Steve Wozniak, aki r�szmunkaid�sk�nt t�rt vissza a c�ghez, de a f�technikus Smith maradt. A p�r f�s csapat nemsok�ra �tk�lt�z�tt Cupertino-ba, a Stevens Creek Boulevard-i iroda�p�letbe - a k�zelben volt a c�g m�sodik sz�khelye, a Good Earth k�nai vend�gl�. Noha nem t�nt �gy, hogy a projekt egyhamar teljes�ti k�ldet�s�t, el��ll�tja az olcs�, t�megesen gy�rthat� sz�m�t�g�pet, Raskin igyekezett elker�lni, hogy a fejleszt�s egy legyen a soha be nem fejez�d�, de roppant sokba ker�l� projektek k�z�l.
Minden d�nt�st k�t param�ter befoly�solt, az �r �s a teljes�tm�ny. Sz�nes monitort szerettek volna, de csak fekete-feh�rre futotta. A Lis�ban is haszn�lt 68000 processzorra v�gytak, de csak a 6809E-re tellett. A floppy- meghajt� ugyan korszer�, de a kazett�s ment�s sokkal olcs�bb. �s �gy tov�bb.
Ez id� t�jt j�rt az Apple csapata a Xeroxn�l (a t�rt�netet a Lisa r�szben olvashatod el), a l�togat�s gy�keresen �talak�totta Jobs gondolkod�s�t. Megl�tta a j�v�t �gy, ahogy erre csak � volt k�pes - ebben �ll Steve Jobs zsenialit�sa. A l�tom�s felforgatta a Lisa projektet �s kihat�ssal volt a Mac projektre is. 1980 szeptember�ben dr�mai igazgat�i �l�s zajlott. Az elh�z�d� fejleszt�sek dr�mai k�lts�ge miatt az igazgat�s�g a Mac projekt befejez�s�t k�v�nta, ki akarta dobni az Apple III-t tokkal-von�val, hogy minden erej�t - a Steve Jobs vezette - Lisa projektre koncentr�lja. Raskin h�rom h�nap halad�kot alkudott ki csapat�nak.
A c�get a racionaliz�l�s jegy�ben �t is szervezt�k, �gy Jobst megfosztott�k a Lisa projekt vezet�s�t�l, feladat�ul az �pp aktu�lis r�szv�nykibocs�t�s menedzsel�s�t szabt�k, amit kiv�l�an v�gzett el. A r�szv�nykibocs�t�s ut�n Jobs a Macintosh projektre vetett szemet, amelyet Raskin vezetett. Ennek f�ny�ben �rdemes �rt�kelni ez ut�bbi visszaeml�kez�s�t 1981 janu�rj�ra.
JOBS �TEVESZI A VEZET�ST "Jobsr�l ekkorra kider�lt, hogy nem egy manager t�pus, arra teljesen alkalmatlan" - mondja Jef. Hogy ez nem volt teljesen elfogult v�lem�ny, �lljon itt Andy Herzfeld nyilatkozata is, aki szint�n r�gi b�tordarab volt akkor m�r az Apple-n�l: "A Lisa-csapat egys�gesen elk�ldte Jobst a p�kbe (to fuck off - hogy az eredeti sz�haszn�latot a nyelvtanul�k �r�m�re k�z�lj�k, m�sr�szt amint ez a cikk a netre ker�l, az oldalra es� tal�latok sz�m�t n�veli majd). Steve ekkor �gy d�nt�tt, �l�re �ll az olcs� sz�m�t�g�pet tervez� csoportnak, �s megmutatj�k majd a vil�gnak, ki f�jja a passz�t-szelet. �m Jobs szembes�lt azzal, hogy Raskin m�g�tt �sszez�r a csapat - hardveresek �s szoftveresek egyar�nt. De mivel Steve volt az er�sebb kutya, �gy amit akart, azt megszerezte." Jobs egyik els� cselekedete volt, hogy megk�s�relte �tnevezni a projektet Biciklire, de mivel senki sem t�mogatta, csendben elvetette az �tletet.
"Elhat�roztam, hogy �ssze�ll�tok egy kis csapatot, �s visszamegy�nk oda, ahol kezdt�k, a gar�zsig, �s onnan indulunk el �jra" - ezek m�r Jobs eml�kei a t�rt�ntekr�l. "Nem vettek minket komolyan, Scotty (az igazgat�) nem �rt�kelte a humoromat." Az igazgat�s�g val�ban nem g�tolta meg Jobst, hogy a Mac projekt �l�re �lljon, egyszer�en nem tartott�k Raskin csapat�nak munk�j�t fontos fejleszt�snek.
Jobs viszont �gy �rezte, hogy itt az ideje, hogy megmutassa mag�t, mint technikai fejleszt�. Eleinte csup�n a hardver fejleszt�ssel k�v�nt foglalkozni, meghagyta Raskinnak a szoftver �s a dokument�l�s feladat�t. "Jobban �rdekelt a fel�let, mint a g�p belsej�be ker�l� chipek" - ideologiz�lta meg a helyzet�t Raskin, �gy a kezdet ar�nylag b�k�s volt. R�ad�sul Jobs csatlakoz�s�val a projekt finansz�roz�sa is megoldott lett, v�g�l is � volt az egyik tulajdonos.
A Texaco Towersnek nevezett irodah�z teljes m�sodik emelet�t elfoglalta ekkor m�r a csapat. A Tower (torony) megnevez�s igazi amerikai v�vm�ny, az �p�let ugyanis csak k�t emeletes volt. R�ad�sul az Apple annyira ideiglenesnek, �tmenetinek tekintette a helyet, hogy nem szerepeltette �zleti k�nyveiben, telefonk�nyv�ben. Ide�lis felt�telek a fejleszt� munk�hoz.
Jobs rendszeresen alultervezte a fejleszt�shez sz�ks�ges munka�r�kat �s t�l r�vid hat�rid�ket v�llalt. Tal�n ezek k�vetkezt�ben, tal�n az�rt, mert a futottak m�g projektb�l vezet� fejleszt�s lett, r�videsen t�bb tucat munkat�rs dolgozott a Mac-csapatban. Jobs �gy v�lte, hogy 1982 k�zep�re sz�ll�that� lesz a Macintosh. Ebben annyira biztos is volt, hogy �tezer doll�rban fogadott a Lisa csapat vezet�j�vel, a fogad�s t�tje az volt, hogy a Mac el�bb jut a piacra, mint a Lisa. Ekkor a Lis�n m�r k�t �ve dolgoztak, a Mac komoly fejleszt�se pedig �pp elkezd�d�tt.
A fogad�st Jobs elvesztette, mert a Lis�t 1983. janu�rj�ban bemutatt�k. Markkula egy fekete h�ziasszony-k�t�nyt (angolul: slip) aj�nd�kozott Jobsnak mondv�n, rem�li, hogy ez volt az utols� cs�sz�s (angolul: slip) a Mac �temez�s�ben.
A Mac fejleszt�s�ben a legfontosabb v�ltoz�st akkor k�vetkezett be, amikor a k�lts�gvet�s lehet�v� tette, hogy a 6809E processzor hely�re 68000-es proci ker�lj�n. A Smith kigy�k�lte v�ltoz�st Raskin ellenezte a k�lts�gek n�veked�se miatt, �m Jobs t�mogatta. A Lis�val azonos processzor haszn�lata azt is jelentette, hogy sz�mos, a Lisa sz�m�ra kifejlesztett elj�r�st, szoftvert egy-az-egyben �tvehetett a Mac-csapat, k�zt�k az Atkinson �rta QuickDraw rutinokat. A Lis�val val� teljes kompatibilit�st viszont Jobs elvetette.
Jobs a Mac-csapatot minden erej�vel futtatta. A csapat fontoss�g�t az Apple-� el� tette, m�s fejleszt�sek kulcsembereit cs�b�totta �t a Mac-csapatba, �gy Atkinsont is. "Minden m�dot kihaszn�lunk, hogy kolduljunk, v�s�roljunk vagy ellopjunk szoftver-k�dokat" - eml�kezett vissza Herzfeld Jobs mindenen �tg�zol� m�dszer�re.
JOBS �S MUNKAM�DSZERE Tal�n felesleges mondani, hogy a Mac egyre ink�bb kezdett kis Lis�v� v�lni. A Quick- Draw �s m�s, a Lis�t�l �tvett rutinok miatt a Mac ROM-ja egyre nagyobbra tervez�d�tt.
Amikor kider�lt, hogy az 500 doll�ros Mac csak �lom, de m�g az 1500 doll�r is v�kony, akkor Jobs arra biztatta Raskint, hogy ne t�r�dj�n a k�lts�ggel. Raskin erre meg�rta feljegyz�s�t: "Egy kicsi, pille-k�nny� g�p �r�g�p-elrendez�s� billenty�zettel.
S�k k�perny�, amely hatvanhat sorban 96 karakter ki�r�s�ra k�pes. Egy lev�l-min�s�g nyomtat�s�ra alkalmas nyomtat�, ami szint�n s�lytalan.
Ez norm�l pap�rt haszn�l, �s egy oldalt egy m�sodperc alatt nyomtat ki. A nyomtat� k�pes b�rmilyen k�perny�n l�that� grafika kinyomtat�s�ra is - ez 1000x1200 k�ppontot jelent -, term�szetesen sz�nesben.
A nyomtat� s�lya kevesebb egy kil�n�l - �s sem szalag, sem m�s kell�k nem kell hozz� soha. B�rmely bet� kinyomtat�s�ra k�pes. A k�perny� mem�ria 200KB, �s tov�bbi, zsebm�ret� mem�ria, amely f�l doll�rba ker�l �s egy mega t�rol�s�ra k�pes.
A g�p v�s�rl�s�val egy�tt j�r az ARPANethez val� korl�tlan hozz�f�r�s, ahogy m�s adatb�zisokhoz is. A g�pre sz�mtalan szoftver ker�l fel ingyen, k�zt�k Basic, Pascal, LISP, Fortran, APL, PLM �s COBOL programoz�si alkalmaz�sok, �s az IBM 650 processzor�t�l kezd�d�en minden prociemul�ci�.
(ARPANet - az internet egyik el�fut�ra, a felsorolt programok programoz�si nyelvek, mint ma a php vagy a c++).
Legyen besz�d szintetiz�tor �s besz�d-�rt�s is - egy 34 ezer szavas sz�t�rral. Legyen zenei k�pess�g is, �nekelhessen a Mormon f�rfi k�rus Caruso st�lus�ban.
�sszefoglalva, nem lehet a munk�t a v�gyak megfogalmaz�s�val kezdeni. El�bb ismerni kell a b�dzs�t, ehhez lehet a k�pess�geket hozz�illeszteni, kialak�tani." A feljegyz�s alapj�n nyilv�nval�, hogy Raskin �s Jobs nem t�lt�tte egy�tt szabadidej�t - ugyanakkor Raskin sz�mos k�v�ns�ga v�lt az�ta val�ra a Macintosh ut�djaiban.
De nem csak a szoftver-elemek k�lt�ztek �t a Lis�r�l a Macre, hanem a hardver tartoz�kok is kopogtattak. Els�k�nt az eg�r, amelyet Raskin ki nem �llhatott, � f�nyceruz�r�l vagy joystickr�l �lmodott - Jobs viszont a v�gletekig rajongott az eg�r�rt. Raskin erej�b�l csak annyira futotta, hogy elg�ncsolta a h�rom gombos eg�r elj�vetel�t - a Lisa minta HP Alto ilyet haszn�lt m�r 1980- ban -, �gy lett az Apple egere egy gombos.
A Mac k�lsej�nek tervez�s�t Jobs szakemberekre b�zta, �gy ker�lt a k�pbe Jerrold Manock. A tervez�s sor�n szinte mindenki, aki a Mac csapat tagja volt, belesz�lt, �tletelt �s kritiz�lt. A v�geredm�ny a sokunk �ltal csak k�pr�l ismert �ll� h�z lett, a fels� k�tharmadban a monitorral, alatta a jobbra kacsint� floppy-ny�l�s. Raskin eredeti v�gya az egybe�p�tett billenty�zet volt, de ez - szerencs�nkre - nem val�sult meg. A tervez�s 1981 �sz�n indult meg, �s febru�rban m�r be is fejez�d�tt. Mivel az Apple �s Jobs is �gy gondolta, hogy a h�z t�bb, mint sz�ks�ges befoglal�, �n�ll� szellemi term�knek, m�alkot�snak tekintett�k. A m�alkot�sokat az alkot�k k�zjegy�kkel l�tj�k el. �gy lett ez az els� Macek eset�ben is, az alkot�k egy hatalmas pap�r�vet �rtak al�, amit azt�n �talak�tottak �s k�miai elj�r�ssal az al��r�sokat belemart�k a g�p h�zak belsej�be. Akinek lenne ilyen ritkas�g a birtok�ban �s b�tran sz�tszedi azt, az megtal�lhatja Raskin, Jobs �s a t�bbiek bemart al��r�s�t.
Febru�rban Jobs bes�t�lt Raskinhoz, �s k�z�lte vele, hogy "seg�tend� a munk�j�t, �tveszi a szoftver-fejleszt�s ir�ny�t�s�t is, de a dokument�ci�t nem k�v�nja". Raskin, aki legal�bb olyan �ntelt volt, mint Jobs - ez szerintem az eddig megismertekb�l is kit�nt -, erre k�z�lte Jobs-szal, hogy "m�r pedig a dokument�ci� is a ti�d lesz, mert �n most mondtam fel!". Az Apple vezet�se megpr�b�lta Raskint marad�sra b�rni, felaj�nlott neki egy h�nap fizetett szabads�got. �m Raskin el�g �nfej� volt - "ott voltam, elv�geztem" vallotta - �gy m�rcius elsej�n �r�sban is beadta felmond�s�t.
RASKIN BESOKALL Jobs is �j helyzetbe ker�lt. Abban a hitben dolgozott, hogy legnagyobb "ellenfele" a Lisa - �m 1981. augusztus 12-�n az IBM bemutatta a "szem�lyi sz�m�t�g�pet". Az Apple a vet�lyt�rsat eg�sz oldalas hirdet�sben k�sz�nt�tte - �dv�zl�nk IBM, komolyan! -, �m az �r�m nem volt val�s. Ebben az �vben az Apple piac r�szesed�se 28 sz�zal�kr�l 22-re, a r� k�vetkez�ben 19-re esett, ekkora az IBM r�sze m�r 29 sz�zal�k volt! A k�sedelmes fejleszt�s bez�rta az ablakot az Apple el�tt, minden egyes nappal cs�kkent a piacr�szesed�se.
A k�vetkez� hat�rid�nek Jobs 1983. m�jus 16-�t jel�lte meg, egy amerikai sz�m�t�stechnikai konferencia nyit� napj�t. A bels� s�rget�s mellett megjelen� k�ls� k�sztet�s sz�mos, sok�ig od�zott d�nt�s meghozatal�ra k�nyszer�tette r� a Mac-csapatot, ezek hat�sa tov�bb hull�mzott a fejleszt�sen.
A kezdetekt�l nagy felbont�s�, grafikus monitort sz�ntak a Macbe, �m a kilenc inches monitor, amely rendelkez�sre �llt, csak 384x256 k�ppont felbont�s� volt. Ez persze grafikus monitornak - akkor - j� volt, de semmik�ppen sem volt �lenj�r� technol�gia. George Crow technikus egy apr�bb fejleszt�ssel ezt a felbont�st 512x342 pixelesre n�velte, ez m�r lehet�v� tette 80 karakteres sorok haszn�lat�t - a 80 karakter egyforma sz�less�ggel �rtend�. A nagyobb felbont�s viszont t�bb mem�ri�t ig�nyelt. Jobs a 64KB fel� hajlott, a csapat tagjai titokban �gy alak�tott�k ki az alaplapot, hogy ennek n�gyszeres�t is k�pes legyen kezelni - a v�geredm�ny 128KB lett. A nagyobb mem�ri�n viszont combosabb programok futtathat�k, a 200KB-os floppydr�jv kezdett sz�k keresztmetszetnek mutatkozni. A fejleszt�k Jobs tudta n�lk�l a Sony 400KB-os 3,5-es floppy-dr�jvj�t tervezt�k a g�pbe az eredeti 51/4-es helyett.
A folyamatos hardver gazdagod�s azonban folyamatos �t- �s �jratervez�st jelentett, �gy a bev�llalt m�jusi hat�rid� betart�sa egyre elk�pzelhetetlenebb� v�lt. �m az igazi gond nem a hardver, hanem a szoftver oldalon jelentkezett.
Jobs az Apple legjobb agyait gy�jt�tte �ssze a Mac-csapatban, �m m�g �gy is megoldhatatlan feladatnak t�nt az oprendszer megalkot�sa �s begy�r�se a neki sz�nt helyre - a munk�t nem seg�tette Jobs m�r �ltalunk is ismert vezet�si st�lusa. "A taktika az a sz�, amivel nem jellemezheted �t - eml�kezett vissza a Mac egyik alkot�ja, Espinosa. Steve fel-al� j�rk�lt, n�ha odament az asztalodhoz, megn�zte mit csin�lsz, majd kijelentette, hogy az szar. (That�s shit.)" Ennek ellen�re a csapat �sszetartott, tagjai �zt�k, hajszolt�k magukat, hogy megalkoss�k a Macintosht. A csapat elsz�nts�g�t �s humor�t mutatja, hogy ebben az id�ben olyan p�l�kban j�rtak, amelyekre pirossal r�nyomt�k: "90 �ra munka hetente - �s mi ezt szeretj�k!" 1984. janu�r 24-�n az Apple a r�szv�nyesek k�zgy�l�s�n bemutatta a Macintosht. Jobs - ki m�s - volt a rendezv�ny cerem�niamestere �s el�ad�ja. Id�zett p�r sort Bob Dylan The Times They Are A-Changing dal�b�l, hogy enyh�tse a r�szv�nyesek szeme el�tt lebeg� 78 milli� doll�ros k�lts�gek hat�s�t.
MACINTOSH "1958-ban az IBM elutas�totta egy fiatal fejleszt� csapat technol�gi�j�nak, a m�sol�snak a megv�tel�t. K�t �vvel k�s�bb l�trej�tt a Xerox, �s az IBM egy �letre kimaradt err�l a piacr�l. (R�gen a m�sol�st xeroxoz�snak is h�vtuk.) T�z �vvel k�s�bb. a Digital Equipment Corporation (DEC) �s t�rsai megalkott�k a minicomputert, ezek voltak a hatvanas �vek.
Az IBM elutas�totta a minicomputert, mondv�n az t�l kicsi val�di munkav�gz�shez, �s ez�rt �zleti c�lra alkalmatlan. A DEC-b�l multimilliomos c�g lett mire az IBM bel�pett a mikro-sz�m�t�g�pek piac�ra.
�jabb t�z �v eltelt�vel, 1977-ben egy fiatal �s nagyra t�r� c�g a nyugati parton, az Apple, megalkotta az els� szem�lyi sz�m�t�g�pet, az Apple II-t. Az IBM elutas�totta a szem�lyi-sz�m�t�g�pet, mondv�n az t�l kicsi val�di munkav�gz�shez, �s ez�rt �zleti c�lra alkalmatlan.
A nyolcvanas �vek elej�re az Apple 300 milli� doll�ros v�llalkoz�ss� lett, az Apple II sz�m�t�g�p pedig a legn�pszer�bb g�p. A c�g Amerika leggyorsabban n�vekv� v�llalkoz�sa.
Az IBM 1981 november�ben l�pett be erre a piacra, ahol 50 c�g v�vja �let-hal�l harc�t.
1983-ra az Apple �s az IBM lett a sz�m�t�g�p- gy�rt� piac k�t vezet� v�llalata, forgalmuk el�ri az egy milli�rd doll�rt.
A t�l�l�st a lend�let biztos�tja. Az els� vet�lyt�rs m�r cs�dbe ment, �s t�bben �llnak a t�nk sz�l�n. Az ipar�g vesztes�ge nagyobb, mint az Apple �s az IBM egy�ttes nyeres�ge.
1984-ben az IBM szeretne mindent vinni.
Az Apple az egyetlen, aki �tj�ba �llhat. A viszontelad�k, akik t�rt karokkal fogadt�k az IBM-et, most f�lnek a meghat�roz�v� v�l� IBM-t�l. T�meg�vel fordulnak az Apple fel�, amely biztos�thatja f�ggetlens�g�ket.
Az IBM-� lesz a vil�g? A c�g �gy�it az Apple-re szegezi. A Nagy K�k uralja a sz�m�t�stechnika vil�g�t? Az Inform�ci� Kor�t? Igaza lesz George Orwellnek?"
A r�szv�nyesek ekkora m�r talpon �llva ord�tott�k, hogy "nem, nem" �s Jobs h�ta m�g�tt futott a vil�gh�rre szert tett "1984" prom�-film.  (A film let�lthet� az Almalap honlapj�r�l a QuickTime vide�k k�z�l. Mivel rendszeres panasz van a erre a mozira, az oldal felrak�sa ut�n let�lt�ttem, n�lam nincs hiba.) "Eddig k�t m�rf�ldk� volt a sz�m�t�g�p t�rt�net orsz�g�tj�n - vette vissza a sz�t Jobs.
Az egyik 1977, amikor az Apple II megjelent, a m�sik 1981, amikor az IBM bemutatta a p�c�t. Most, egy �vvel a Lisa bemutat�sa ut�n itt a harmadik m�rf�ldk�, a Macintosh." A teljesen felizgatott teremnyi embert Jobs Cipollak�nt ir�ny�totta, �s most, az el�ad�s cs�cspontj�n odas�t�lt az emelv�ny egyetlen asztal�n elhelyezett fekete lepellel letakart g�phez, �s egy k�nnyed mozdulattal, mint b�v�sz a kalapb�l a feh�r galambot, el�var�zsolta a Macet Vangelis zen�j�re, amelyet a g�r�g m�v�sz a T�zszekerek filmhez szerzett.
A l�tv�nyos grafikai bemutat� alatt kicsit visszah�lt a terem h�foka, a Macintosh tud�sa megnyugtatta a jelenl�v� elemz�ket, viszontelad�kat, �js�g�r�kat. Lassan mindenki �gy �rezte, hogy a bemutat� v�ge k�zeledik, amikor Jobs �gy sz�lt: "�s ma lesz az els� nap, amikor nem mi besz�l�nk a Macr�l, hanem � maga sz�lal meg!"
�s a be�ll� n�ma csendben megsz�lalt a Macintosh: "Hell�, �n vagyok a Macintosh. �r�l�k, hogy kiker�ltem a lepel al�l. Noha nem vagyok hozz�szokva a nyilv�nos sz�nokl�shoz, el szeretn�m mondani, mi jutott eszembe, amikor el�sz�r tal�lkoztam egy IBM mainframe-mel (nagy-sz�m�t�g�p). Soha ne b�zzatok meg egy olyan sz�m�t�g�pben, amit nem tudtok felemelni. �gy �rzem, m�r eleget besz�ltem, de annyit m�g hadd tegyek meg, hogy bemutatom azt az embert, aki olyan nekem, mintha az ap�m lenne. �me Steve Jobs."
A bemutatott Macintosh a 68000 processzorra �p�lt, amely 7,83MHz-es �rajelen m�k�d�tt. 128KB mem�ri�val, 400KB-os floppy-dr�jvval szerelt�k fel a kilenc inches monokr�m monitor� sz�m�t�g�pet. Az oper�ci�s rendszeren t�l a v�s�rl�k a g�ppel egy�tt megkapt�k a MacPaint, a MacWrite �s a Finder nev� alkalmaz�st is.
A MACINTOSH �RA Az eredeti tervek szerint a g�p �ra 1495 doll�r lett volna. A Mac beker�l�si �ra �tsz�z doll�r volt - 83 sz�zal�ka anyag-, 16 sz�zal�k rezsi- �s 1 sz�zal�k munkak�lts�g. Az Apple �ltal�nos �raz�si szok�s�val a g�p �ra 1995 doll�r lett volna - rendes �rr�ssel dolgoztak akkoriban. �m John Scully eln�k �gy d�nt�tt, hogy az intenz�v sz�z napos rekl�mkamp�ny ut�n, amely a c�gnek 15 milli� doll�rj�ba ker�lt, a Macet 2495 doll�r�rt kezdt�k �rus�tani. Ugye eml�ksz�nk, Raskin c�lja az 500 doll�ros sz�m�t�g�p megalkot�sa volt.
Az elad�si c�lokat Jobs fogalmazta meg nyilv�nosan, � az els� 100 nap alatt �tvenezer, 1984 v�g�ig �tsz�zezer Mac elad�s�t prognosztiz�lta. Sculley ez ut�bbi sz�mot 150 ezerre tette. A val�s�g r�juk c�folt, a 100 napos tervet a Mac a 76. napon teljes�tette, a sz�zadik napon m�r t�l voltak a hetvenk�tezredik Mac elad�s�n is. A siker l�tt�n a g�p marketing menedzsere �gy v�lte, hogy "ak�r k�tsz�zezer Macet is el tudtunk volna adni, ha le b�rtunk volna gy�rtani annyit".
A kezdeti siker miatt a havi termel�st az Apple 110 ezer g�pre futtatta fel. �m a gyors v�s�rl�si l�z lecseng�s�vel a kereslet visszaesett havi h�szezer g�pre. V�g�l a f�lmilliomodik Macet 1985. szeptember�ben adt�k el, az egymilliomodikat pedig csak 1987 m�rcius�ban.
M�rcius 17-�n a gy�rt�szalagr�l kiemeltek hat Macintosht, ezek a g�pek lettek az egymilliomodik Macek. A hat g�p k�z�l az egyiket Jef Raskin kapta, a Mac val�di sz�l�apja - �s ez volt Raskin els� saj�t Macintosha.
|
